Századok – 1873
Deák Farkas: Barcsay Ákos levelezése idősb gr. Csáky Istvánnal 1659-1660 407
...DEÁK FARKASTÓL. 409 vésztői avagy inkább odaadói. 3. Váradot és több erősségeket ígértünk volna az török nemzetnek és a végre akarnók kezünkhöz venni ígéretünk szerint, hogy török kézbe adhassuk. 4. Az jezsuitákat mi üztük vala ki Erdélyből. Mindezeket és több ellenünk való méltatlan vádakat ártatlan szenvedni nem akarván, nem mulathattuk el ez alkalmatossággal ne tudósítanók kegyelmedet az dolognak valóságáról. Az méltóságos fejedelem Rákóczi György ő Nagysága Lengyelországba való indulásának hogy javallói nem voltunk, ha ő Nga maga meg nem akarja mondani, legyenek mindazok bizonyságok, kik velünk együtt tanácsi hivatalban voltanak ; nevezet szerint Rédey Ferencz uram, ki most ellenünk lévén, úgy hiszszük, nem kedvez, mondja meg lelkiismereti szerint. Esedeztünk ö Ngának, hogy ha semmi egyéb okok útját meg nem gátlanák és tekinteteket előtte nem viselne is, akár csak az porta hire s engedelme nélkül ne menne el az megnevezett útjára. Kedvünk ellen esik, Kemény János uramat ez dologban nem menthetjük, noha Isten bizonyságunk, minémű indúlattal legyünk ő kegyelméhez2), és mint szorgalmatoskodjunk mostan is megszabadúlásához való eszközöknek elkövetésében, az mint az maga fiai is ez dologban bizonyságok lehetnek, ő kegyelme pedig bizonyos okoktól viseltetvén, az porta megtalálását nem javalotta, az mint visszatérése után sok ízben ő Nga az méltóságos fejedelem sokaknak maga is megmondotta. Az ki az királyságot appetálta, swekusokkal és több sok nemzetekkel confoederálván készített médiumokat arra, tanács és ország híre nélkül : az lengyelországi útat is az kormányozta. Lengyelországban való járása alatt ö Ngának hogy az fejedelemséggel kínáltanak, nem tagadjuk, akkor is el nem titkoltuk sem az két fejdelemasszonytól, sem peniglen az országnak bennmaradott főrendeitől, sőt látván az fejedelemre ő Ngára való nagy nehézséget, megtaláltuk az fejedelemasszonyt, adatna húszezer tallért kezünkbe, készek volnánk az török nemzetet *) Lásd e tárgyról Sz. Sándor, Erdélyország Története II. kötet, 275. lap. 2) Szalay, Kemény János Önéletírásának toldalékjában azt állítja, bogy Kemény ellenezte a lengyel expeditiót (? !) 500-dik lap.
