Századok – 1873

Pauler Gyula: Comte Ágost s a történelem - 391

402 COMTE ÁGOST ÉS A TÖRTÉNELEM A monotheismus socialis hatásának teljét a katholika egyházban érte el, és azért Comte, midőn a kereszténységről szól, általában katholicismust mond, s hosszas elmélkedése gyümölcsekép igazi csodálattal tekint a középkori egyházra, »melyet mindinkább kell, hogy az emberi politikai bölcseség eddigi legtökéletesebb művének tekintsünk« *), melyet azonban az ellenkező áramlat, protestáns és deista elfogíiltság a legtorzabb vonásokban szeret föltűntetni. »En katholikusnak születtem, — írja Comte — de bölcsészetem, úgy hiszem, elég világos, hogy senki se hihesse, miszerint rendszeres előszeretetemet a socialis változások iránt, melyeket a katholicismus a középkorban előidézett, e véletlen körülménynek következménye»2) ; és kifejezi meggyőződését, hogy csak a'mindentheologiai hitet elhagyott positiv felfogás képes véglegesen és igazságosan megítélni a katholicismus szerepét az emberiség történetébon, mert eddig csak panegyristái vagy vak ócsárlói voltak, kik semmikép sem tudták nagy socialis rendeltetését felfogni.3) A szellemi hatalom, melyet a katholicismus szervezett, nem járt a régi görög bölcsészek nyomán, nem vette át azok confuzus pretensioit a világi hatalommal szemben. Az alkotmány, melyet létrehozott, lehetővé tette, hogy a szellemi és világi hatalom, mindegyik saját körében, békében egymás mellett megélhessen, a helyett, .hogy örökös harczban emésztenék egymást. A középkori katholicismus — bármit mondjanak ellenségei —soha sem akart theocratiát, soha sem követelte, hogy a szellemi hatalom intézze a világi dolgokat. Csak azt a tért követelte magának, mi a szellemi hatalomnak szükségképi tulajdona, a nevelést, s vindikálta magának a jogot, eszméi által módosítólag folyni be a politikai szervezetekre. »Eennen hirdeté, hogy engedelmeskedni kell a fennálló hatalomnak, de a hatalmasokra viszont mindig szigorúbb és szigorúbb erkölcsi szabályokat rótt, és azok fentartása fölött *) » . . . système catholique au moyen âge, que l'on devra concevoir de plus en plus comme formant-jusqu' ici le chef d'oeuvre politique da la sagesse humain !« I. h. 231. 1. 2) I. h. 281. 1. *) jegyzet 3) I. h. 232. 1.