Századok – 1873

Thaly Kálmán: II. Rákóczi Ferencz kora a gr. Csákyak Szepes vármegye és a b. Palocsay-család levéltárában - 9

THAI,Y KÁLMÁNTÓL.' 35 az ekkori Hegyallya-íáji népfölkelésről. A levél a kassai tömlöczbül kelt, s id. gr. Csáky Istvánhoz szól, kinek levélíró hajdan belső embere volt. „Én ehhez az rabsághoz — panaszolja tragicominus sorsát — olyan véletlen jöttem, mint az kutyát, mellyet orozva jól megverik és botozzák, az nagy félelemben osztán ötödik, hatodik, tizedik házhoz szalad, — annakutána meg is fogják : énnekem is úgy törtínt dolgom. 2. July jütt hozzám az nemes vármegyés substitutus szolgabíró Légrády Ferencz uram, 8 óra tájban reggel : a nagy Istenírt kírlek, vigyázzon Kglmed magára, és vonsza el magát valahova, — mert oda Tokaj, oda Patak, az kuruezok megvették, tegnap az Hernát mellett mind elfogdosták az nemesemberekeN Valóban féltem kglruedet; azt mondják : valaholott nagyhajú és kalapos embert*) látják, mindeniket levágják." Levélíró erre rögtön felrakodik öt kocsira, s feleségestül, portékástúl hajtatni kezd Kázsmárkrúl a Szárazvölgynek. Néhány falun békével általment, de Baktánál a fölzendült lakosok : „nemessek és parasztok" strázsát tartván : „az estrázsa megállította az kocsimot, és kiátotta : „Hej, gyertek ki emberek, eh un megyén az k á z s 111 á r k i néni et !" Az emberek mindgyárást mindenik házbúi kijüttek. Kérdeztem az estrázsát : micsoda emberek azok? Azt mondta: majd meglátod, mind kuruezok bizony azok ! — Én mindgyárást szaladásra vettem az dolgomot; utánom kiátottak : mírt szaladok? — Én csak lódultam." Két mértföldig kergették, s Jánoknál elérvén, mindenét fölprédálták, még inge és csizmája sem maradt. Azután éjjel Szepsin és JAszón át Metezenzéfre szaladt, majd onnét, mivel a lakosok : nehogy a kuruezok utána odamenjenek, ki akarták verni, lóháton Szomolnokra menekült. Innét Lőcsének indult volna : „de az szomolnokiak azt mondták, hogy Kozsnónál általment 800 hajdú, — tartván azoktúl'1, Eperjes leié forditá székere rúdját ; azonban Gölniczen, hol egy rongyos inget és csizmát requirált, azt hallott;), „hogy Eperjesrül az németek kimentenek Kassára : gondoltam : nem jó oda menni, - inkább messzebb megyek", — úgy ment aztán Szebenbe, — honnét Nigrelli tábornoknak írt, *) Akkori franczia-német divat.