Századok – 1873

Frankl Vilmos: Berger Illés magy. kir. historiographus 373

FRANKI, VILMOSTÓL. 375 mint lelkész működött s innen Zsolnára, és 1583 táján Bicsére hivatott meg lelkésznek, kétségkívül atyja volt Illésünknek. Ez, mivel Calvin tanaihoz hajolva, Lutherhez mereven ragaszkodó lelkésztársai által 1595-ben állásától megfosztatott, kényszerítve látta magát elhagyni hazáját és Magyarországba menekülni, hol még 1612-ben is élt,1) Illés Breznóbányán2

) 1562-ben született.3

) Kétségkivül itt kezdette meg iskolai tanulmányait. Ez időben két tudós férfiú állott a breznóbányai tanoda élén : S c u 11 e t i Severin (1575—1577.) és Meli k Sámuel (1577—1579.), kik mindketten jelentékeny szerepet játszottak a felsőmagyarországi protestáns mozgalmakban.4) Illés utóbb külföldre ment. 1593 martins 19-én a heid e 1 b e r g i főiskola anyakönyvébe jegyzi magát. Iskolatársai között találjuk Veres m a r t i Mi h á 1 y t, ki mint ő, később szintén a cath. egyházba és az írói pályára lépett.5) Mily tudományszakkal foglalkozott s meddig tartózkodott Heidelbergben ? nem tudjuk meghatározni. Midőn hazájába visszatért, a pozsonyi ágostai hitvallású tanodánál nyert alkalmazást.6) 1) Ilornyánszky Victor. Beiträge zur Geschichte evangelischer Gemeinden in Ungarn* (Pest, 1865.) 99. s. 112. 11. 2) Horányi és utina mások pozsonyinak tartják. Podhraczky ezt nem fogadja el és még azt sem tartja bizonyosnak, liogy Berger Magyarországban született. O azt állítja, hogy Perger ősei Horvátországból a török elöl Csehországba menekültek ; hivatkozik II. Rudolf császár 1583-diki okmínyára, melyben Perger Györgynek és Bertalannak nemességet adomínyoz. Azonb.in elfeledi kimutatni, hogy ezen két Perger és Berger Illés között rokoni összeköttetés létezett ; pedig ez lett volna lényeges. — Hogy B. I. Breznób ínyán született, kétségtelen, miután a lieidelbergi egyet-m anyakönyvébe így jegyezte nevét: »Elias Berger B i z n e n s i s.« 3) Azon folyamod isban, melyet 1644-ben III. Perdin indhoz intéz, 82 évesnek mondja magát. 4) Ilornyánszky i. in. 99. 1. 5) Sárospataki füzetek. 1862. 558. 1. c) Bod Péter, Horányi id. h. Tanári míikö lésére maga is utal: » Il:ip -sodiae de Cruee« czímü 1 600-ban megjelent müve ajánlólevelében, midőn Kuthassyt kéri, hogy őt »infimae sortis hominem in seh o 1 a s t i c o pulvere 1 a t i t a n t o m« pártfogása alá vegye, 26*