Századok – 1873

Frankl Vilmos: Berger Illés magy. kir. historiographus 373

SZÁZADOK. A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT KÖZLÖNYE. Hatodik füzet. 1873. Junius hó. Berger Illcs magyar királyi historiographs.*) (Olvastatott a m. t. Akadémia 1873 martius 10-diki ülésén.) A férfiú, kiről ma szólani kívánok s kinek nevét és müveit a történettudomány buzgó munkásai közül is csak kevesen ismerik, egy nagy eseményekben gazdag félszázadon át, a XVII. század első felében, Magyarországnak ügyszólván egyedüli történetírója volt. Mert e korban a magyar történelmi irodalom terén alig magyarázható hanyatlás állott be. *) Irodalomtörténeti műveink szerzői alig tudnak valamit Bergerröl. Czwittinger előtt teljesen ismeretlen volt élettörténete és csak egy munkája volt ismeretes. (Specimen Hungáriáé Litteratae. 1711. Függelék 14. 1.) Bod Péter szintén csak ezen egy munkáját ismeri és nem tud róla egyebet mondani, mint azt, bogy : »Posoni oskola Mester (volt) az Augustana Oskolában. Ez óráit az Illyésházy István Palatínus temetésén, a mellyet kinyomtattatott. Irt a Magyar királyokról is holmi Verseket.« (Magyar Atliénás. 17 66. 36. 1.) Ugyanezt írja Ilorányi. (Memoria Hungarorum. 1775. I. 179. 1.) Utóbb kiegészíti azzal, hogy hat nyomtatott munkáját ismerteti. (Nova Memoria. 17 92. I. 431. 1.) Podhraczky (a Tudománytárban 1 843. XII. 351—366.11. kiadott értekezésében) első igyekezett életrajzát adni. Több új, érdekes adatot közöl. De elbeszélése hézagos, több következtetése téves, előadása zavart. Az általa közlött adatokat szerencsésebben állította össze I p olyi Arnold. (Fehérhegységi útiképek. Vasárnapi Újság. 1860. 138. 1.) E sorok írója a budai magyar k. kamara és a bécsi birodalmi pénzügyministerium levéltárában talált iratokból szerkesztette Berger életrajzát. Munkáit Pest és Bécs nagy könyvtáraiban kutatta föl. Századok. 2Ç