Századok – 1873

Thaly Kálmán: Régi magyar községi és czéhpecsétek 361

362 l'ÁSCZA. ma is ép és használatban lévő pecsétének lenyomatát volt szíves kezünkhöz juttatni, mely miután felirata szerint ínég a XVI-ik század közepéről- való : egyike a legrégibb magyar köriratú pecséteknek. Formájára nézve kerek, jó egy-hiivelyk átmérőjű, s meglehetős kezdetleges metszésű. Középterén, melyet szalag szegélyez, fölül búzakéve, alatta csoroszlyás és talyigás eke, s ez alatt egy méh látható, jeléül hogy a községben a szántásvetésen kívül a méhtenyésztés is már akkoriban virágzott. Az elébb említett szalagon e körirat olvasható : NAGY SARO KOSSIGE -fe 1563. E számok újabbszerü alakjáról itélve azonban úgy látszik, hogy e pecsét az eredeti régiről csak újítva van, s ez nem maga a régi, XVI-ik századi vcset. T. D o b y Antal úr Tisza-Újlakról pedig a máramarosi öt koronavárosnak a magyar korona alatt egy pajzsban igen szépen egyesített díszes czímerét küldte be. E pecsét, mely 1701-ben készült, mai nap is használtatik. Szívpajzsát Técső czímere képezi, mely városnak 1603-iki külön pecsétét 1867-ben Nagy Iván ismertette füzeteinkben. (423. 1.) Az egyesített díszes pecsétet eredeti nagyságában tünteti cgyunlő nagyságú azon két lévai régi ezéhpeesét, melynek lenyomatát hasonlókép fönttisztelt W a i g e r János tagtársunknak köszönhetjük. Ezek régebbike a lévai magyar vargáké, 1620-ból, ékes metszésű. Közepét karikákkal s szögekkel kifeszített marhabőr foglalja el, melynek szélei paizs-szélek formán czifrázvák. A bőrön, mintegy vérten, egy dolgozó csizmadia alakja látható, a mint egy háromlábú szék fölött egy talpat faragcsál görbe dikicsével; fölötte czégérül egy régi szabású deli-csizma és egy czipö, vagyis régiesen »czipellös.« Ezek alatt jobbra egy csillag, s még alább a dolgozó székkel egy arányban valami gombos végű eszköz, tán a szokásos világító üveggömb áll. A kifeszíföl mellékelt rajzunk. Körirata ez : MARMAROSI • Ö T • PR1V. (privilegizált) COR(korona) VAROSOK • SZIGETI! • HOSZU.M . (Hosszúmezö) TETSÖ VISK HUSZTPETSETIE. 1701. Megjegyzendő, hogy a pecséten az »öt« és »Técső« szavakban előforduló ö betűk fölött a kettős pont elég jól kivehető — azonban rajzunkon a metsző hibájából elmaradt. Terjedelemre és formára e pecséttel