Századok – 1873

Horváth Árpád: Jelentés és bírálat az 1872. évi kortani pályaművekről 322

328 JELENTÉS ÉS BÍlíÁLAT tatóban első pillanatra megtalálná még a járatlanabb történetkedvelő is : ámde liogy e nagyterjedelmű kézikönyvnek melyik paragraphusában keresse a Feria sexta (péntek) jelentését ez iránt az, ki a Feria szót mindig csak »szünnap, ünnep« értelmében ismerte, bizony el is akadhat ; mert hiszen a szerző pályamüvében is nem az ünnepek rovata alatt magyaráztatik meg ez a műszó. Továbbá fölveendő volna még néhány szokatlanabb keltezés, mint például, a szepesi káptalannak Uzfalvai Uz György számára a quartalitium teljes lefizetéséről 1547-ben,függő pecsét alatt kiadott levelében előfordúló ezen keltezés : »datum in conductu paschatis« (fehérvasárnap),mely szerző lajstromában hiányzik, Pligramnál azonban megvan a 162-ik lapon; az idézett okmány azok kö zűl való, melyekről alulírott a Történelmi Társulat 1871. december 7-ki ülésében adta elő jelentését. A mozgó ünnepekről szóló 23-ik §-ba pedig fölvenné bíráló az »inti'oitus«-ok időrendi lajstromát teljesen (még részletesebben, mint a hogy Littrow Calendariographiájának 56 s köv. lapjain adja) fölvenné bíráló egyenesen a könnyebb áttekintés végett, daczára annak, hogy betűrendes jegyzékök a pályamű 37-ik §-ában a Dominica szó alatt, bár nem teljesen szintén, megvan ; valamint annak daczára is, hogy a 35 specialis naptárban korrendileg következnek egymás után, — miután itt (a mint az nem is lehet máskép) nagyon meg vannak rövidítve. Helyén látja itt referens azt is megemlíteni, hogy a görög-keleti egyház időszámításának sajátságai, különösen az ünnepeket s szentek napjait illetőleg — a középkorban az Adria és Fekete-tenger közt elnyúlt Magyarbirodalom déli tartományainak tekintetéből — több figyelmet érdemelnének, mint a mennyiben szerző részesíti ; mely hiányt nem lesz nehéz pótolnia, ha megismerkedik Martinov jeles munkájával, melynek czíme : »Annus ecclesiasticus graeco-slavicus . . . scripsit Joannes Martinov, presb. Soc. Jesu ; fol. Bruxellis, 1863 ;« e munkát az egyetemi könyvtárban szerző bármikor megkaphatja. "Végre azt sem fogja szerző kétségbe vonhatni, hogy egy 790 lapra terjedő chronologiai kézikönyvben, melyben Olympiasokról, aerákról is van szó, a zsidó naptár is érdemelne külön tárgyalást ; e hiány tehát szintén pótolandó lészen.