Századok – 1873

Horváth Árpád: Jelentés és bírálat az 1872. évi kortani pályaművekről 322

HORVÁT ÁRPÁDTÓL. 325 velő képes legyen könyv nélkül megtanúlni és melyek segítségével aztán az 1. pontban említett táblák alól emancipálva, legalább a Calendarium Julianum bármely évének naptárát, minden más segédeszköz nélkül, mint mondani szokás pusztán fejből, önmaga elkészíthesse. Vagyis concret példában mutatva fel a dolgot,ha valamely okmányban olvasom : »datum MCCCVII. in dominica, qua cantatur Invocavit,« vagy pedig: »datum MCCCCXVI. feria sexta post Pentecosten,« — igénylem a chronologiai kézikönyvtől 1-ször, hogy a fennemlített betűrendes lajstrom megmondja, miszerint a Dominica Invocavit = a nagyböjt első vasárnapja ; Feria sexta = péntek ; továbbá igénylem, hogy a kézikönyv egy külön táblában utaljon az 1307-dik s az 1416-dik év naptárára, melyeket a kézikönyvben felütve épen oly könnyen rájövök arra, hogy 1307-ben az Invocavit vasárnap február 12-re esett s 1416-ban a pünkösd vasárnapját követő péntek junius 12-re esett, amily könnyen megtalálhatom a folyó 1872-diki év fali naptárában azt, hogy ez évben az Invocavit vasárnap február 18-kára, a pünkösd utáni péntek pedig május 24-kére esik. — Ámde ez még mind nem elég ; mert ezenfelül kell még, hogy a kézikönyv bizonyos pontig önmagát tegye rám nézve nélkülözhetővé, s azért igénylem a kézikönyvtől 2-szor, hogy utasítson az 1307-diki Invocavit vasárnapot s az 1416-diki pünkösd utáni pénteket tabellák s más efféle segédeszközök nélkül is meghatározni, megtanítva engem az 1307 és 1416. évek naptárát pusztán fejből készíteni el ; minek eszközlésére a kortannak csak két (legfölebb három) paragraphusát kell könyv nélkül megtanúlnom, és nem többet; az egyiknek tárgyát a husvétszámítás képezi a lángelméjü Gauss módja szerint, a másikét pedig a naptárszerkesztés szabályai ; a harmadik volna a vasárnapi betű számítása, ez azonban a csak némileg combinálni tudó emberre nézve — a szóban forgó feladat megoldása tekintetéből — nélkülözhetővé is válik. A husvétszámítás Gauss szerint csak az arithmeticai négy alapmüvelet ismeretét tételezi föl, tehát nem többet, mint amennyit a számtanból mindenki tudhat, ki bár csak elemi tanodát végzett is némi sikerrel. A naptárszerkesztésről szóló paragraphus pedig legnagyobbrészt oly tárgyakkal foglalkozik, melyek iránt