Századok – 1873

Thaly Kálmán: Értesítések a Magyar Történelmi Társulat üléseiről kisebb könyvismertetések s egyéb tárczaközlemények minden füzetben. - Toldy Ferencz: Adalék I. Balassa Bálint életéhez 305

TOLDY FKKENCZTÖL. 313 set, die endo : Bestia hitetlen lélek kurvafi ! vagy meghalsz ma, vagy megszegik ezentöl egynehány oldalad csontja, hogy soha, lia megélsz is, emberré nem leszesz belé. Mert jusson eszedben, bestye lélek kurafi ! teéretted mint vert volt atyáin Dívénben ? Azért bestia lélek kurvafi ! bizon te is meghalsz ezentöl érette ; ha megélsz is peuigleii, pénzes kocsin mindjárást küldtön küldlek Újvárban, holott fél esztendeig som látsz napfényt, mert tudom hogy immár mind egygyel érem ineg(?). Ac insuper his non contentus, praefatum Georgium Szkáro-iy, actorem, idem Valentinus Balassa dirissiinis verboruin plagis affeeisset, ac tota nocte sub custodia in captivitate eonservari feeisset ... « E vádra az akták III. számában különösen e mentő hely találtatik : »Incattus ez principalis actióra ezt mondja, hogy az igaz volna, hogy az Actort, tempore et loco in actione A. deuotatis (mi ko rein tan A. contra ins divinum et gentium, quo servi dominos suos revereri et observare obligantur et obstricti sunt, eundeni Iucattum, nempe dominum suum boszuszókkal ad banc contentionem provocálta és felingerlctte volna) idein Incattus tamquam provocatus et lacessitus, úgymint köteles szolgáj it megszidogatta ; de nem emlékezik rája, minemö szókkal, és kétszer meg is taszította volna.« — Tisztje aetorátusi jogát azonban nem ismerte el Balassa Bálint, t. i. »Cum tarnen de veteri consuetudine Regni Hungáriáé semper licuit dominis et nobilibus in exeessu servum, etiam nobilcm, pro delicti exeessu de facto castigare et compescere ; alioquin servus nobilis, fretus sua libertate nobilitari, etiam illicita änderet iii curia domini sui attentare, quod esset nimis periculosum et illicitum ; ex quo quemquain sua tantum nobilitat virtus, et non e converso. Propterea non in omni casu licet servo nobili dominum suum ad ius attrahere, signanter vero, quae sub rosa et poculo contingere soient.« II. Balassa Bálint végrendelete Oct, 3. 1585. Én Balasy Bálint Gyarmati, testemben beteges levén, de elmémben egészséges, ajánlom először az én lelkemet az e'n kegyelmes istenemnek, kérvén azután mindenféle barátimot, bízott uraimot és ismereimöt, hogy az kinek mit vétettem volna, énnekem megbocsássanak. Továbbá, mert hogy minden halandó embernek maradékiról szükség gondot viselni, az én új várbeli részemet és víglesi részemet, ki ingó