Századok – 1873

Thaly Kálmán: Értesítések a Magyar Történelmi Társulat üléseiről kisebb könyvismertetések s egyéb tárczaközlemények minden füzetben. - Toldy Ferencz: Adalék I. Balassa Bálint életéhez 305

TOLDY FEREHCZTÖL. 307 menyeiben hiányzanak, azt azok megégetése fejtheti meg, miután, mint érintem, szerelemből kötött házassága rá nézve annyi búnak forrása lett. S e házasság, boldogtalanságának második, mindenesetre fő forrása. T. i. Balassa 1584-ben feleségül vette Dobó Krisztinát, az egri hős leányát. Krisztina anyja Sulyok Sára, Balassáé Sulyok Anna, két nővér volt ; s így mint két nővér gyermekei, a protestáns kánoni jog szerint sem kelhettek akkor össze1). Mindazáltal e házasság jóhiszemmel, azaz az akadályok nem-ismerése mellett, köttetett, t. i., mint végintézetében olvassuk, »András urabátyja (ki atyja testvére volt) és László öcscse »akaratjából« (értsük: beleegyezésével), és »ugyan urabátyja prédikátora esküttette is meg,« tehát nem titkon, s egyháza rítusa szerint : így ez a matrimonium putativum mind a két házastársra, mind a gyermekekre nézve maga a protestáns egyházjog szerint egy valóságos házasság hatásával volt, mely a házastársakra nézve mindaddig fennáll épségében, míg az illető törvényszék elválási Ítéletet nem hoz, a gyermekekre nézve pedig jogi következményei épen nem vesznek el2). Hogy Balassa, első gyermekének, t. i. János fiának megszületésekor már vérbűnnel vádoltatott, 1585. octóberben alkotott végíntézetéből kitűnik : most, a Sennyey-acták X. sz. alatt közlött darabjából látjuk, hogy Rudolf király 1595-ki mandatumában Kutassy János ekkor győri, de akkor még pécsi püspök s esztergami vicarius levelére hivatkozik, mely szerint ') Eleinte, ú. m. Ric liter, híres Egyházjoga 257. §-ában, a respe.'tus parentelne akadály volt : nem csak a testvérek gyermekei közt volt tilos a házasság, hanem még a harmadik fokban is. Csak a XVIII. században vonattak-szükebbre a tilalmak. így a porosz Landrecht csak a testvérek közt tiltja a házasságot, és a respectus parentelae, ha ki t. i. idősb nagjnénjét akarná elvenni. 2) Richter (267. §. a lipcsei 1842-ki kiad s 531. lapján) saját szavai : »Wenn die Gatten sich bei der Abschliessung in gutem Glauben befanden, was gesetzlich dann vermuthet wird, wenn sie die Ehe öffentlich, in kirchlicher Form, abgeschlossen: in diesem Falle äussert die Ehe (matrimonium putativum) bis zu der richterlichen sententia divortii die Wirkungen einer wirklichen Ehe sowohl für die beiden Theile, als für die Kinder, welche immer als eheliche gelten, sobald die Ehe förmlich geschlossen worden war.« — Ezeket az alább kitvetkezeudő részletekre tekintve is kívántam ide iktatni. 21 *