Századok – 1873

Szél Farkas: Még egyszer Ráday Pál sírirata 296

TÁRCZA. 303 mely Németországból 1523-dik év tavaszán történt hazatérésétől a mohácsi vészig terjed. Értekezése némelyekben eltér az eddigi felfogástól ; így péld. tagadja, hogy 1525-ben Szapolyai János és Frangepán bán között bensőbb egyetértés jött volna létre. Minthogy azonban a »Rad« ezen füzetében az értekezésnek csak rövid kivonata közöltetik, s Frangepánnak azon eredeti leveleiből, melyekkel közlő ezen eltérő nézeteit támogatja, mi sem idéztetik : értekezésében foglalt új állításainak összegéről, de még inkább azoknak értékéről az ítélet csak akkor állapíttathatik meg, ha majd az egész értekezés napvilágot látand. (S) — A 1b. Yécscy-család történelmileg szerepelt egyes tagjairól, levéltári adatok alapján Andrássy Béla néhány tárczaközleményt tett közzé a »R e f o r m«-ban. E család levéltára, mely bizonyára megérdemlené a szakszerű, rendszeres átbúvárlást, ez idő szerint, mint értesülünk, Szatmárban Sárköz-Újlakon őriztetik. Legtöbb benne a gömöri okmány, minthogy a Vécseyek Hajnácskő várát pár századon át bírták. — Yegyes közlések. Szilágyi Sándortól pótfüzet jelent meg Rozsnyay Dávid török diák munkáihoz, mely is Rozsnyaynak 1663—1674 közti némi följegyzéseit tartalmazza, melyek részben csak variansok, s egy a múlt század elejéről való és Schuller Libloy Frigyes úr által az erdélyi muzeumnak ajándékozott másolatból közöltetnek. — A d é l-m agyarországi történelmi s régészeti társulat febr. és mart. havi ülésein — mint a »Csanádi Tört. Adattár« legújabb igen becses füzetében olvassuk — Varga Tamás gyoroki plébános »Szeged város viszonyáról Dél-Magyarország szőlőmívelése és borkereskedéséhez a XIV. és XV-ik században, « slványi István t. tagtársunk Karán-Sebes, Lúgos és Lippa várak s vidékeik történelméről 1571 — 1604-ben tartottak érdekes fölolvasásokat. — Dr. Kienes Ferencz gréczi egyetemi tanártól aCilley grófok történetének forrásai jelentek meg, a steyer »Beyträge zur Geschichts-Quellen«-ből külön lenyomatban. A kiadvány, különösen a hires Cilley Borbála királynéval és Ulrik gróffal, hazánk történelmét is érinti, s közlő, mint olvassuk, a magyar forrásokat, névszerint Thuróczyt, Bonfínit, Szerémyt stb. használta. Különben még magát a munkát nem láttuk és így irányáról stb. nem szólhatunk. — Akalocsai és bácsi érsekség 1878-iki Schematismusában érdekes magyar nyelvű régészeti értekezés közöltetik Henszlmann Imre jeles régészünktől azon újabb ásatások