Századok – 1873

Szél Farkas: Még egyszer Ráday Pál sírirata 296

TÁRCZA. 301 építészeti remeket, mint tudjuk, Tescheni Hedvig herczegasszony emeltette néhai férje : Zápolya István nádor emlékének, ki ott van eltemetve, s kinek colossalis vörösmárvány szobra még most is látható. E művészi kápolnát most S a m a s s a szepesi püspök ö mlga, — mint értesülünk — a jeles gothicus Storno által stylszerüleg restauráltatja, s ablakait üvegfestményekkel fogja ékesíttetni, és pedig a főhelyet ezek között a Z á p o 1 y a-h á z c z i m e r e foglalandja el, mely czélra minta gyanánt a püspök iir a markusfalvai templomi karzaton szintén azon kirándulás alkalmával fölfedezett XV-ik század végéről való Zápolya- és Scambayczímeres paizsokról fae simile'ket készíttetett. Ezekről tudjuk meg ugyanis határozottan a Szapolyay-vértnek színeit. Egyébiránt magok e fae simiie-paizsok is méltó díszei leendnek a szepesi Zápolya-kápolnának, — melynek restauratiója a folyó évben remélhetőleg be lesz fejezve. — Budapest CZÍmere. Az egyesült főváros ezímerének megállapítására Dobóczky Ignáez, Horváth Árpád, Nagy Iván, b. Nyáry Albert és Römer F ló ris heraldicával foglalkozó tudósok — mindnyájan társulatunk választmányi tagjai — kérettek föl hatóságilag. Kik is összeülvén, a benyújtott tervezeteket, mint czímertanilag helyteleneket s részint túlterhelteket elvetették, s b. Nyáry Albert indítványára a következő igen szépen combinált egyesített ezímert fogadták el : Egyenest, azaz függélyesen álló ú. n. franczia pajzs, közepén szélességében elválasztva hullámos kék vonal által, mely a Dunát jelképezi. A felső mezőben 3 tornyú, az alsóban 1 tornyú kapu ; ez Pestnek eddigi czímere, amaz Buda kéttornyú bástyája, melyre a harmadik torony Ó-Budát jelképezni tétetett. A pajzs alapszíne vörös, a tornyok sárgák (arany) ; a pajzs fölött a főváros eszméjének symbolumáúl a magyar korona, czímertartókúl pedig a pajzs egyik oldalán a pesti griff, a másik oldalon a budai oroszlán. A lobogó színei a régi Pest városi színek : vörös, sárga és kék, azonban a sárga közepén, az eddig csak Buda mint főváros által használt nemzeti szinü csíkkal. így meg vannak tartva a színek, s a történeti reminiscentia is. — Franki Vilmosnak azon nagyérdekü tanügy-történeti tanúlmányát, melyet a b. Re'vay és a Bártfa városi levéltárak adatai alapján »Révai Ferencz nádori helytartó fiainak hazai és külföldi iskoláztatása, 1538 — 1555« czímmel írt és a m. tud. akadémiában felolvasott, ez utóbbi, a II. osztály értekezései közt (II. köt. VI. sz.) legújabban adta ki. A mintegy száz lapból