Századok – 1873

Bunyitay Vincze: A Kis-Zsennyei b. Sennyey-család levéltára 242

BUNYITAY VINCZÉTÖL. 243 Vannak továbbá nagy számmal, s többnyire magyar nyelven, végrendeletek, osztálylevelek, menyasszonyi hozományok, hagyatékok, ingó s ingatlan jószágok leltárai, melyek az alább következő kimutatásban egyenként föltalálhatók, s mint nyelvi és családi,úgy művelődéstörténeti szempontból érdekesek, általam nagyobbára le is másoltattak. A tulaj donképeni okleveleken kivűl vannak még számos rendezett- s három vászon zacskóban rendezetlen missilis levelek a XVI—XVII-ik századból ; nevezetesen a Báthoryak, Bocskay, Náprágyi Demeter, Pázmány Péter, Rákóczi Zsigmond, Thelegdy Borbála, Károlyi Zsuzsánna, I. Rákóczi György, Lorántfy Zsuzsánna és török basák, — továbbá Sennyey Sándor, Albert, Ferencz, László, Erzsébet : Károlyiné, Krisztina : Czohorné, Wesselényi Anna, Széchy Mária : Sennyey Ferenczné stb. levelei. Érdekesek e missilis levelek között Sennyey Pongrácz, erdélyi korlátnok fiainak : István és Sándornak, s különösen az előbbeninek, a későbben győri püspök s II. Ferdinánd kedves korlátnokának levelei külföldi iskolázásuk idejéből. Legszámosabbak pedig Batthyányi Kristóf és Ádám levelei a Budavár bevételét (1686.) közvetlenül megelőzött időből, mely levelek az akkori hadműveletekre, a nemzet ébredő reményei- s erőfeszítéseire vetnek érdekes világot. Különösen fölemlítésre méltó még Báthory Zsigmondnak, már mint volt fejedelemnek, egy 1607-ben, nov. 1. Libokoviczról (Lobkovicz, Csehország) Sennyey Pongráczhoz írt egészen sajátkezű magyar levele, melynek minden sora elárulja, hogy még ő is, »a keménylelkű Bátliory-faj,« kénytelen volt érezni azt, mit a költő (Tompa) harmadfél század múlva akkép fejezett ki, hogy : »Szivet cseréljen az, a ki liazát cserél.« »Soha szivemből kegyelmed ki nem esik, — írja egyebek közt, — mindenkor látom kegyelmedet .... vele beszélgetek, állapotomat magyarázom « Az úgynevezett »kuruczvilág«-böl egyetlen adatra sem tudtam akadni, noha, tudvalevőleg, Sennyey István és Ferencz a Rákóczi-forradalomban tevékeny részt vettek ; különösen István, mint II. Rákóczi Ferencz korlátnoka s "munkácsi várparancs-17*