Századok – 1873

Pauler Gyula: Comte Ágost s a történelem - 226

PATJLER GYÜLÁTÓL. 233 felfogásra fogna vezetni. Elszigetelten, magában tekintve a jelent számtalan politikai illusióba esnénk ; mindegyre összetévesztenők a főeredményeket a mellék részletekkel. Nagyobb fontosságot fognánk tulajdonítani múlékony, de zajos nyilatkozványoknak, mint döntő fontosságú —.de rendesen kevésbé szembeszökő — irányzatoknak, kiváltképen pedig hajlandók fognánk lenni hinni, hogy oly tényezők, intézmények, tanok még növekedőben vannak, mélyek pedig már hanyatlanak ; az ily féle hibát elkerülni vagy jóvátenni a dolog természeténél fogva főleg csak az által lehet, ha a jelent a múlttal összevetjük. *) Ily fontos és lényeges szerepet tulajdonít Comte, az exact tudományok embere, a történelemnek, melyet a természettudósok egyébként még annyira kicsinyleni hajlandók. Nem hagyja tehát szó nélkül az ellenvetést sem, hogy a történelmi ismeret tárgya, nem alapulván közvetlen észleleten, nem is tekinthető, nem is szabad tekinteni begyőzött igazságnak. Hisz, úgymond, magában a csillagászatban is számtalan tüneményt veszünk alapúi,melyet nem minmagunk észleltünk, és melynek hitele csak előző vizsgálatokon alapszik ; s azt a sociologiai, sokkal complícáltabb tüneményekre nézve, nem volna szabad tennünk ? S ha nem is lehet tagadnunk, hogy egyes részletekre nézve valótlan adatok maradtak ránk : az események főfolyására nézve teljesen tájékozva lehetnénk, már csak azért is, mert az események összefüggésénél s — hogy modern kifejezéssel éljek — a tények logikájánál fogva egynehány ismert tényből következtetve is megalkothatnék az egész korszak képét, mint Ouvier egy fogból egy ősvilági állat egész csontvázát. Az események ez összefüggéséről szóló tan képezi Comte Ágost történelmi felfogásának sarkelvét. Az ő felfogása nem ama régi felfogás, hogy mindennek meg van valami oka, tehát egyik történeti esemény is a másikat szüli : ha nem az, hogy ez okok és okozatok szerves fejlődést képviselnek, s e nagy organismusra alkalmazza aztán, a modern természettudósok előitélete nélkül a természettudományi módszert, és keresi annak fejlődési törvényeit. Társadalmi physica mellett, társa*) U. o. 330 l.