Századok – 1873
Thaly Kálmán: II. Rákóczi Ferencz kora a gr. Csákyak Szepes vármegye és a b. Palocsay-család levéltárában - 172
176 RÁKÓCZI KORA SZEPESI LEVÉLTÁRAKBAN. (»Nobilissimo Dno Georgio Polutzey S. C. et R. Mattis Equitum Magistro. — Friburgi.« Er.) Mindezen aprólékos adatoknál sokkal teljesebb képet nyújt Palocsaynak, valamint általában az akkoriban ottkünnt levő magyar ezredeknek a spanyol örökösödési háborúban való részvételéről magának P. Györgynek egy, a Landau közelében Tallard maréchal ellen vívott neustadti harczról írt ötven strophás v e rs e s-k r ó n i k á j a, melyet szintén ezen archívumban fölfedezve, »Adalékok a Thököly- és Rákóczi-kor Irodalomtörténetéhez« czímű munkám II. kötetében (21—30. 11.) közzétettem. A mily száraz e vers mint költemény : ép oly értékes történelmileg. A csata nov. 15-kén történt, s a német fővezérlet alatt álló magyarok tőrbe jutván, öt zászlójukat elvesztették, s a híres Csonka bék ezredes és Lipthay András alezredessel 26 tisztjök, számos legénységük kemény ellentállás után elfogatott. Palocsay is oly súlyos sebet kapott itten, mely még négy-öt év múlva is kiújult koronként, és őt hosszasan ágyban tartóztatá. Lássa egyébiránt a szíves olvasó magát a versezetet, az idézett helyen. És míg a Rajna mellett a hű magyarok a császár érdekeiért ekkép vérezének : idehaza, a már elviselhet etlen nyomás alatt — kiütött a kuruczvilág. Valóban, a már tűrhetetlenségig súlyossá vált magyar állapotok e felhasználása, XIV. Lajos diplomatiájának egyik mesterfogása volt. Tudjuk, hogy a még Rákóczi és Bercsényi bejövetele előtt fegyvert fogott nép első csapatját Károlyi Sándor és Csáky István jun. 7-kén Máramarosban, Bolhánál szétugrasztván, — Károlyi a nyert zászlókkal Nigrelli kassai tbk tanácsára személyesen az udvarhoz utazott. S míg odalennt s megújult fölkelés a fejedelem és bujdosó társa hazatérte után óriás mérveket kezde ölteni : Károlyit, nemzete terhének enyhítését czélzó törekvései, de a melyek, a zászlókkal együtt, csekély elismeréssel, inkább gúnynyal fogadtattak, — hosszan tárták Bécsben. A kitűnő képességű férfiú ottani kedvetlen bajlódási közt sem feledkezett azonban meg távolban liarczoló kedvelt öcscséről, s az édes hazából vett újabb hírekről ekkép tudósítja Palocsay Györgyöt, szeretetteljesen :
