Századok – 1873

Thaly Kálmán: II. Rákóczi Ferencz kora a gr. Csákyak Szepes vármegye és a b. Palocsay-család levéltárában - 172

THAI,Y KÁLMÁNTÓL. 173 B. Palocsay György, id. Palocsay Istvánnak, b. Károlyi Judittól — Sándor nénjétől — született legidősb fia, Thököly korában együtt nevekedett Károlyi Sándorral, Kassán, a nemes ifjak convictusában, majd Lublyó és Palocsa váraiban. Innét az a gyermekkorban gyökerező őszinte vonzódás, melylyel Károlyi ezen jeles tehetségű, élénk, bátor, szenvedélyességében kalandvágyó, de mindig lovagias és jellemes öcscse iránt mint férfiú is mindenkoron viseltetett, — ki is Mihály és ifj. István nevű fivérei fölött tehetségben, képzettségben magasan kivált. A XVII-ik század vége felé felnőtt fiak atyja 1698. elején már nem élt : legalább ez év febr. 2-kán D o b a y Zsigmond Dobóról, Károlyi Judit asszonynak már mint »Tek. és Ngos Palocsay István úr ő Nga meghagyott özvegyének« ír Plavniczára. Azért említjük épen Dobay levelét : mert írója az, ki a Zrínyi Ilona élettörténetére nézve oly fontos 1686-iki munkácsi naplót vezette '), s kiről Palocsay György is egyik alkalmi költeményében dicsérettel emlékezik. A levél különben csak családi érdekű, a mennyiben a Palocsayak és Berzeviczyek közt fennforgott pörre vonatkozik. (Er.) A spanyol örökösödési háború kiütvén : Leopold császár, mint tudjuk, Magyarországon is erősen újonczoztatott. Kassa és a Felső-Tisza vidékén 1702. elején Gombosfalvi Gomboss I m r e cs. k. vezérőrnagy bízatott meg egy magyar huszárezred fölállításával, ki is Palocsay Györgygyei sógorságban lévén : felszólította a világlátni óhajtó s harcz- és kalandvágyó ifjút, venné át az új ezred egyik századának parancsnokságát. Hanem azért, az akkori cs. ezredtulajdonosok szokása szerint, »pro h o n o r a r i o« 200 aranyról adatott vele magának 1702. april 6-án adóslevelet a századosi állomásért. (Egyk. más.) Gomboss tábornok Kassán, 1702. april 15-kén kelt toborzó-pátensével, valószínűleg Károlyi mint szatmári főispán támogatására számítva, S z a t m á r és más szomszédos vármegyékbe kiíldé el új huszárkapitányát, századát összetoborzani. (Er.) S a század a rokon-főispán erélyes támogatása folytán, úgy látszik, hamar megalakúlt, jóféle tiszaháti magyar legénység') Ij. c naplót alólirott által az akadémiai Monumenták »Scriptores« XX!IT-ik kötetében közzétéve, 413. s köv, 11.