Századok – 1873

Balássy Ferencz: Viszhang Botka Tivadar „Tájékozásá”-ra a vármegyék alakulása kérdésében - 153

BAL ÁSS Y KERENCZTÖL. 155 ámbár régi neveiket még azután is sokáig megtartották. Ezen értelemben magyarázza Bartal György is több vidékeinknek régi neveit, ki, minekutána megemlített volna több várakat, melyektől a megyék kölcsönözték neveiket, folytatólag igy ír: »... vulgus enim et qui ab hoc proximo absunt, situm locorum diu postea quoque, more sibi in Asia familiari. a flu minibus vel a d j u n c t i s specialibu s, quae sub sensum cernendae caderent, designare, et pro nominibus Castrorum Comitatuumque appellationes : Tömösköz, K ö r ö s k ö z, Bodrogköz, Szamoskö z, M u r a k ö z, Rábaköz, C s a 11 ó k ö z, ad similitudinem vocis Etelköz (Atelkuzu) adhibere per r exit.« ') Midőn tehát Sz.-István király alatt a püspöki megyék megalakultak, igen természetes, hogy az akkor keletkezett főesperességek azokat a neveket nyerték, mely neveken neveztettek akkor azok a vidékek, melyeknek területein estek ama főesperesi kerü/ letek. Es habár későbben ama vidékek vagy területek megyékké vagy várispánságokká alakúlván, az ott épült váraktól más neveket nyertek is : de az egyház a stabilismus elvéhez ragaszkodva, a vidékek vagy már megyék ezen újabb elnevezései mellett is megtartotta az ott alakúit főesperességek ősrégi neveit. 1 gy keletkeztek az ellenvetésül felhozott r á b a k ö z i, m a r o s i, s eb esi, sziget fői stb. főesperességek ama folyók és Csepel szigete mellett fekvő vidékeken, melyek eleintén ama folyókt ól kölcsönözték nevüket, s így magyarázhatók ama főesperességeknek régi elnevezései, melyek nemcsak ama vidékeknek a nevezett folyóktól kölcsönzött ősrégi neveit tartják fenn, hanem egyszersmind azt is mutatják, hogy ama vidékek, a főesperességek alakúlásakor, különálló területeket képeztek, és csak későbben, újabb alakulás vagy felosztás folytán kebeleztettek a szomszéd megyékbe. 2-szor. Hogy a főesperességeket a megyékkel kapcsolatba hozhassuk s azoknak neveit a megyéktől származtathassuk, viszsza kell mennünk e két intézmény alakúlásának korszakára ; mert nem lehet a XIV. és XV. századbeli megyéket, mikor azoknem'J Co m m e n t. a d Hung. Pozsony. 1847. 1. H i s t o r. köt. 129. Status J u ri s q u e P ub1i ç i 1. 11 *