Századok – 1873
Langer Géza: Palczai tanács pecséte 1696. 143
150 TÁRCZA. dányra 3 frt 60 krral Pesten Tettey Nándor és társa, váczi-utczában levő »Vastuskó«-hoz czímzett könyvkereskedésében. ORBÁN BALÁZS. —- Vegyes közlések. Mint a »Nagy-Várad« január 27-iki számában olvassuk, váradi 1. sz. püspök Lipovniezky István úr ő nmlga (kinek elődjét b. e. Szaniszló püspök urat a magy. Történelmi Társulat is alapító tagjai között számlálta) a nagy kiterjedésű Bihar vármegye és »különösen« a váradi püspöki megye történetének megírása érdekében érintkezésbe tette magát »egy széles tudományú s a kérdéses ezélnak kitűn"en megfelelni képes férfiúval,« s a mű kiadási költségeinek viselésére, valamint bőkezű tiszteletdíj adására ajánlkozott. Óhajtjuk, hogy a püspök úr nemes törekvését várt siker koronázza ! Hogy ki azon »szélestudományú férfiú« ? a »N.-V.« nem említi ; különben bárki légyen, mindegy, — csak a tárgyhoz értsen s a kellő fáradozásokat és munkát ne röstellje, ez a fő. — A pozsonyi városháza és városi tanács történetét az ottani archívum adataiból, különösen a számadási könyvek egyes tételeiből, b. Nyáry Albert Hyppolit-codextanúlmányai mintájára, igen alaposan megírta, és azon ó városháza mostani stylszerü restauratiója alkalmára kinyomatta egy magyar nemes családból származó német ember : »Stefan v. R a k o v s z k y.« Elvezettel s tanúlsággal forgattuk ezen nemcsak nagy szorgalommal, de a búvár szenvedélyével készült füzetet, —- csak azt sajnáljuk, hogy az magyarúl, vagy legalább magyarul is ki nem adatott. Különben az az egy menti e tekintetben némileg Stefan v. Rakovszkv urat, hogy a források, melyekből merít, legtöbbnyire németek levén, az idézetekkel tömött mű magyar kiadása ezek miatt nagyon tarka lett volna. Ez azonban épen nem oly döntő körülmény, mely a magyar nyelvű kiadást lehetetlenné tette volna. — A zirez-, pilis- és pásztói egyesített eistercita apátságok 1873-ik évre szóló magyar nyelvű Névtára kezünkbe kerülvén : az egyes apátságok s rendházak benntfoglalt történeteit a tavalyi Névtárban lévővel összehasonlítok, s örömmel győződtünk meg azon bővítésekről, melyek arról tanúskodnak, hogy úgy a ft. rend tagjai, mint illető történészük a hazai történetirodalmat folytonos élénk figyelemmel kisérik, s a fölmerülő adatok közül a tárgyukra tartozókat e kis becses monographiák tökéletesbítésére fölhasználni sietnek. — A csanádi »Történelmi Adattár« és a debreczeni »Figyelmező« 1873 január havi füzeteit vettük. Amaz a csanádi plé-