Századok – 1873

Jakab Elek: A „Székely Oklevéltár” történetirási fontossága - 122

Könyvismertetések, bírálatok. II. A „Székely Oklevéltár" történetírási fontossága. IV. A székely őstörténet egyik homályos részét teszi a székely ispánság. E hivatal eredetéről, valamint arról is, hogy kitől vette a nép ezen intézményét, nincs a »Székely Oklevéltár«-ban adat ; de nagybecsüek a hatáskörét, századok során át szenvedett változásait és e fő tisztet viselt egyéneket illető itteni adatok. Mint első székely ispán és IV. Béla bolgárországi hadjáratában a székely hadak vezére Bogomér, Szoboszló fia van megnevezve, az 1235 előtti évekből, a kit neve szláv eredetűnek gyanittat; utolsónak egy 1511'-ki oklevél szerint (CCXLIV. sz.) Zápolya Jáuos, s az egész 284 év folyamában 43 székely ispán vagy alispán létezése van oklevélileg megállapítva. Kállay Ferencz H u s z t i, B e n k ő, Haner, Katona után 1220-ban kezdödőleg 1511-ig 41-röl emlékezik, de az adatokat csak megemlítve, míg e gyűjteményben mindenikről oklevél vagy oklevéltöredék tanúskodik, s ezek között Bogomér, Ado r j á n, M o uns, Fogas, Tamás, I s t v á n, Kanizsai, Ma r ót h i, Csák y, M á c s a i, M a r c z a 1 i, V a j d a f i, valamenynyien oly székely ispánok vagy alispánok, a kiknek tisztviselősége oklevéMeg ily hitelesen megállapítva még nem volt. E tisztre nézve nevezetes tanúságok vannak e gyűjtemény okleveleiben. Egyik mindenekelőtt az, hogy ámbár az a székely nemzet legfőbb hivatala volt, olykor szláv és uémet eredetű,