Századok – 1872
Botka Tivadar: A vármegyék első alakulásáról és őskori szervezetéről - 67
76 A VÁRMEGYÉK ALAKULÁSÁRÓL. így teljes liitelii kútforrás, több igazoló esetek fordulnak elő a megyei képviseletről és békebiróságról. A 26. §. szerint (Endlichernél) Miklós nádor a Szolnok megyei gyűlésen, hol számosabb megyei közöuség volt jelen, egy előtte tárgyalt tigynek békés útoni elintézését azokra bízza, kiket ismételten „boni homines de provincia" nevez. Mind itt tehát, mind a megelőző példában a megyei képviselők sorából kerülvén ki a békebirák, ezek és azok közt más különbséget nem észlelünk, mint a milyen van a genus és a species közt. Ugyan az idézett Regestumban a 156. §-ban nyolcz névszerint elsorolt békebiró, más több csak általánosan megemlített társakkal „et aliis m u 11 i s" egy bünperben bíráskodnak, melynek azonban kimenetele nem egyezség, hanem itélet volt. Figyelemre méltó ezen esetben az, hogy a békebirák közt két villicus is előfordul, kétségtelenül falusi bírák. Szintén ott a 339. §-ban három névszerint följegyzett békebiró eleibe „coram arbitris parochitanis" megidéztetett egy vádlott; ekkor is nem egyezség" gel lett a pörnek vége, hanem abbeli Ítélettel, hogy mind a vádló, mind a vádlott a tüzes vas próbára menjenek. Az itt elsorolt három esetben semmi nyoma a felek általi bíróválasztásnak, hanem hivatalból járnak el a kiküldött békebirák és nem is lehettek másfélék azok, mint ilyenek, már nagy számuknál fogva is, de az „a r b i t r i parochita n i" czím sem lehetett volna a választottakra, hanem csak a hivatalból működőkre alkalmazható. Még több ilyen adat fordul elő az idézett Váradi jegyzőkönyvben, úgyszintén c kortól kezdve az Árpád királyokkimúltáigoly fölösszámramegy abékebiróság gyakorlata, hogy nem hibázok, ha állítom, hogy tíz peres ügy közül csak egy esik rendes, kilencz pedig békebírákra. Mivel II. András kormányát azon ónsúly nyomja, hogy a régi jót sem tudta conserválni és inkább zavart zavarra, sérelmet sérelemre halmozott, ez okon nehéz biztos feleletet adni azon kérdésre : vájjon a megyei képviselet és békebíróság birt-e ekkor rendezett alakkal? annál határozattabban állítható IV. Béla koráról, mely a borús éj után hajnalt jelent, hogy ezen institutió már akkor szervezett alakkal bírt. Állításom érvei következők :
