Századok – 1872

Thaly Kálmán: Értesítések a Magyar Történelmi Társulat és a M. Tud. Akadémia üléseiről kisebb könyvismertetések s egyéb tárczaközlemények minden füzetben. - Waltherr Imre: Károlyi Sándor naplótöredéke 1703-ból 713

716 TÁ1.CZA. bornokával, gr. Bercsényi Miklóssal találkozott. Terjedelmére nézve kevés ugyan e töredék, melyet most felmutathatok, de a kiváló történelmi becsű napló kiegészítésére nem csekély adalék ; — és én hiszem, hogy idővel akadni fog még szerencsésebb történetbúvár, a ki az egész hiányzó résznek nyomára jöhet. Ugyanis elhúnyt atyámtól, W a 11 h e r r Lászlótól — ki a grófi levéltárnak majdnem liarmincz éven át nemcsak gondos őre, de búvárlója is volt — nem egyszer hallottam bánattal említeni, hogy a Károlyi Sándor önéletírásából hiányzó részt föl nem találhatta, bár tisztán és világosan emlékszik, miszerint az hivataloskodásának kezdetén egy ízben kezében vala. A töredéknek föllelt része így hangzik : „ várhattam jutalmát. Melyben az midőn munkálkodtam vólna : egy asszonyember visszajüvén — ki által ugyan magam küldöttem vólt levelet — az dolgokat egészlen a németeknek megvallotta, és előttök szemembe mondotta, hogy az gratiám (Rákóczitól) meg vagy on, s a szolgáim, katonáim od'aki vadnak. Mi, abban is az Isten megvakítván őket, noha tortura alatt is azon vallásánál inhaereált, mindazáltal teljes hitelt nem adván, — az Isten 12. 8-bris közüllök szerencsésen kihozott (Kassáról) negyed-magammal. Azon éjjel háltam Kollát nevű faluban, másnap mentem Toka alá, hová már Szuthmár alól Bercsényi uram e'érkezett vólt. Ezen indúlásnak (t. i. a Rákóczi-félének) híre elhatván egész Törökországra is : Isten az (Thökölyvel) ottan rekedt szegíny igaz magyarokat is csudálatosan kiszabadította, és naponként ki Erdélyre, ki penig Magyarországra a pusztaságon csoportonként szivárog az Méltóságos Fejedelem hívségire. Die 13-a 8-bris Méltóságos Generális Bercsényi Miklós urammal lévén, voltanak bi'szélgetésink ; s mivel Kegyelmes Urunk Szathmárt éppen akkor kívánta ostrommal megpróbálni : kelletett inajd egy hétig O Nagysága után Tokajnál várakoznom, — oda való jövetelre lévén szándéka 0 Nagyságának. Már azelőtt Ocskay László ezeres-kapitány az végek felé lévén expediatus, szép győzedelmeket tett, s egész az Yágig, Lévával együtt, az végeket oecupálta, naponként szaporítván hadát. Hasonlóképen Deák Ferencz ezereá-kapitány, többekkel együtt, gzólnok s Kecskemét felé való expeditiój ában Szolnokot vérrel meg-