Századok – 1872

Botka Tivadar: A vármegyék első alakulásáról és őskori szervezetéről - 67

68 A VÁRMEGYÉK ALAKULÁSÁRÓL. az államkincstárnak gazdag kútforrását tették ; még ezen pazar fejedelem takarékos atyjától roppant terjedelmű királyi koronajavak, — praediumok, — hova egész Zólyom tartomány a hozzávaló kies Turócz, Liptó, Árvával, a gyümölcsös Torna Ugocsával, egész Szepesség, Bereg, Mármarosés Bakonyság, vadat, makkot, buja legelöt és a fajzás minden nemeit szolgáltató rengeteg erdőségeivel számíttattak, az eredetihez közel álló állapotban és terjedelemben szálltak a koronautódra ; még akkor minden e széles országban létező út-, hid-, rév- és vásárvámok a megyék és várispánságokban kitűnő jövedékforrásokat tettek, és mint a korona kizáró jogai a várintézmény védelme alatt állotta k ; még akkor a várispánságok az eredeti hetvenkét számot teljesen megütötték és nagyszerű állandó hadi sereget juttattak a király parancsa alá : és ime, az egykoron fényes és hatalmas trón ez ágon utolsó örököse, daczára a törvényhozások (szónál maradott) törekedéseinek, csak névleg király, sem elegendő pénze, sem hü alattvalói, sem a magyar névhez illő állandó vitéz hadserege, és hogy némi hasonlattal is éljek, III. András a hatalmas és gazdag olygarchák közepette oly tekintélytelen és szánandó, mint II. Ulászló, csakhogy ez még Mátyás fényes budai palotájában lakott, András pedig Budán korhadt tetejű királyi házban halt meg. Oda van már alatta a régi fény, erő és bőség, a királyi praediumoknak csak gyér foszlányai, az állami biztosságot fönntartó hatalmas várispánságoknak alig romjai láthatók. Van valami helyettök, a ini sem a régit nem pótolja, sem igazi új vármegyét nem tesz. Nemde, nagy romboló okoknak kell vala közbejönni ily catastrophalis alakulások létesítésénél ? A történelem tiszte azokat tüzetesen tárgyalni ; mi is kénytelenek valánk elébbi közleményeinkben vázlatosan hozzászólani ; egyet azonban, mi nagy romboló erővel hatott a várintézmény szétbontására és tárgyalásunkkal szoros kapcsolatban van, e helyre tartottunk fönn : a privilégiumokat. Az első korszak törvényei, melyek alatt a három nagy Árpád-király törvényeit lehet csak és kell érteni) a honpolgárok jogait és kötelességeit aránylag egyszerű, telhetőleg általános és közös alapokra fektették. Nem vitatom ugyan, hogy a jogegyenlőség diadalát ülte akkor, hanem annyi kétsé-