Századok – 1872

Nagy Imre: Kőszegi magyar czéhpecsét 1629-ből 648

648 TÁ1.CZA. teck az raczyok hoyg nyolczezeren ywneck, Abbarath azys tyzezeren yev, Moldwa'y wayda az\fs kes ele ywny santalan nepwel ha sykseg, Az terek ffel, nehmeth Bassa keth Negwen ezeremberwel ywtot ífel Peste (Pestté), My nalywnk az abyre hoyg tereck cz^assar nem ywezestendeben kV, Towaba kegelmetecknek esthys yrhatom hoyg azwrack, orsag hyrenelkyl három orth penzth akarnack rony, lassa kegelmeteck My semmykepen meg nem agywk adn'y (így) etc. Kelt Marwsson sent Kereeth napyan czeterteken Anno dominj 1542. Raslawyczay Balas." K i v ü 1 : „Ez lewel Adassék az barthvvay bvronack, tanaczyawal egyetembe ennekem tystelendo somsed Wraj'mnack." Eredetije Lőcse város levéltárában. 1872. sept. 15-én másolta: SZABÓ KÁROLY. — Kőszegi magyar ezéh-pecsét 1629-ből. A derék csizmadia-ezéhek tudvalevőleg most is kiválóan magyar jellegűek, hajdan is azok voltak, s e nemzeti typusukat még a nagyrészt idegen ajkú polgárságtól lakott határszéli városokban is dicséretesen megtartották. Élő példa erre a kőszegi nemes csizmadia-czéh, mely a XVII-ik században 3 tősgyökeres magyar volt, a különben német polgárság közepette. 1679. febr. 21-kén. „Mi Cseby Csizmazia János, az kőszegi csizmazia-czi'nek czémestere, azon czizmazia-czének mesterivel együtt" ékes magyar levélben bizonyítja, „hogy néhai Garay Csizmazia György ez éhünkbe! i öreg-mester-társunk holt meg az 1658. esztendőnek bőjtiás havának 13. napján, itt Kőszögön", — úgy hogy a valami hagyatéki ügyben szükséges okmányt a magyarul nem mind tudó tanácsosok részére a város jegyzője volt kénytelen latínra hiteles másolatban lefordítani. De még nevezetesebb ennél a kis okmányon a czéhnek papírfölzetes ostyába nyomott, teljesen ép magyar köriratú pecséte, mely minthogy még 1629-ből való : egyike a legrégiebb magyar czéhpecséteknek. A kerek pecsét körülbelöl egy hüvelyk átmérőjű, s finom metszetű. Szélén díszes pálmakoszorú keríti, melyen belől szalag, e körirattal : AZ • KVSZOGI • CZIMAZIAK • CHE • POTSEITI • 1629. („Az kííszögi csimmaziák ezé pöcsejti.") Középütt ékesen szegélyezett paizs, melynek ismét igen díszes körvonalakkal czifrázott mezején két cgizir.adia-eszköz — bőrvágó és reszelő kés — látható.