Századok – 1872

Szilágyi Sándor: Id. Rákóczi György születési éve s a Bocskayról szóló ének 56

TÁECZA. 59 Szabács viadaljáról csak az imént napfényre került 147 6-iki éneket s a Gyöngyösi életére vonatkozólag legújabban föllelt adatokat stb. tárgyalni fogja, illetőleg befoglalandja. A müveit ifjúság részére alig lehet Toldy e munkájánál valami nemesítöbb és tanulságosabb olvasmányt ajánlani. A lyceuini tanfolyamokon is, úgy tudjuk, országszerte nagyobb részt ez van irodalomtörténeti tankönyvül elfogadva. — Michelet világhírű franczia tudós, mint értesülünk, jelenleg a nagy köztársaság hadjáratai leirásán dolgozik, s igen szépen jellemzi nemzetünk iránti különös érdekeltségét azon tény, hogy mivel pl. az arcolei, bassanoi, rivolii, lodii ütközetekben szokott hősiességgel harezolt magyar hadak részvétele az eddigi történészeknél mind csak az osztrák seregekével egybeolvasztva van említve, úgy hogy : mi rész esik tulajdonképen a magyar ezredekre ¥ azokból ki nem vehető ; — ennélfogva az illető tüzetes adatok megszerzésére nézve a szellemdús franczia iró nagyműveltségű barátnője, De G e r a n d o Ágostné, szül. T e-1 e k i Emm a grófné közvetítését kérte föl. A nemes grófné sietett a megtisztelő fölhívásnak az által eleget tenni, hogy ismert nevű magyar történetírókhoz fordult útmutatás és a kívánt adatok összeállítása végett. Ekkép reméleni lehet, hogy Michelet jó szándékú ezélzata — hála a lelkes úrnő fáradozásainak ! — sikerülni fog. — Debreczen városa monograph iájából — úgy halljuk — a harmadik kötet is megjelent, mely a város történeteit 1G93 tói a legújabb időkig foglalja magában. Nem akarjuk szerző Szűcs Istv á n úr szorgalmát és érdemeit kétségbevonni, — de őszintén ki kell jelentenünk, hogy sajnáljuk, miszerint jóakaratú figyelmeztetéseink daczára, annyira sietett ezen utolsó kötet kiadásával, hogy mind a kir. kamarai, mind pedig a gr. Károlyi-levéltárnak Debreczcnre nézve igen gazdag és nélkülözhetlen adattárait igénybe venni elmulasztotta. Ez okból a kötetnek egész 1740-ig terjedő részében roppant hiány lehet,— mint a „Budapesti Közlöny"-ben egy avatott tollbúl jött bírálat hangsúlyozza is szerző müvének a levéltári adatokban való meddőségét, úgy hogy még állítólag magának Debreczen városának levéltárát sem aknázta ki eléggé. Ekkép Debreczennek egy újabb, bővebb monographiáját kell várnunk, oly Írótól, ki a fáradságot s levéltári munkát nem kimélendi. Vajha erre Révész Imrét, e leginkább hivatott tudósát nyerhetné meg a híres Debreczen !