Századok – 1872

Mercz Pál: Zrínyi a költőnek öt levele 558

TÁRCZA. 559 Én pedig, az mint följül irám, Kegyelmednek édes Gróf Uram, maradok minden üdőben Kegyelmednek Csáktornyán, 28. Apr. 1663. köteles igaz szolgája, míg élek P. S. G. Z. MIKLÓS, m. k. Édes Gróf Uram, ha többször az Kegyelmed nekem szóló leveleiben „Nagyságos" nevet találok : kezemhez sem veszem; mert immár ennekutánna csúfságnak is tartanám, — hagy legyek én inkább Kegyelmednek confidens atyjafia ! E mellett arra kérem : nekem írjon az ott való állapotokról gyakran ; én is azt cselekszem, csak írja meg nekem : merre küdjem az leveleket ? Külczím: Illustrissimo Domino Comiti Stephano de C h y a k, Perpetuo Terrae Scepusiensis, et Comitatus Ugocsa Supremo Comiti, Sacrae Caesareae Regiaeque Majestatis Praesidii Szakmár Supremo Capitaneo, necnon ejusdem Sacratissimae Majestatis Consiliario, Camerario, Damiiio Amieo observandissimo. P. H. (Eredeti, az egész levél Zrínyi Miklós sajátkezű irása.) II. Illustrissime Domine Comes ! Amice et Fráter observandissime ! Két, szerettei írt leveleit, édes Gróff Uram, igen nagy becsülettel vettem Kegyelmednek, — nagy kötelességgel és háláadással veszem Kegyelmedtől. Úgy látom, minden veszély öszveesküdt megnyomorodott hazánkra és nemzetünkre, és nem hiszem, hogy sokáig lett volna egy nemzetnek is úgy minden reménségen kívül való ügye, mint minekünk vagyon. Úgy hallom, Bécsben is semmitsem végezhettek az magyarországi urak (az hova én hivatalos sem voltam), mert oly rémülésben vagyon az szomszéd nemzetség is, hogy csaknem jobban van őnekik az bíztatásra szükségek, hogysem minekünk, az kik elsők vagyunk az veszedelmünkben. Mit fog Isten továbbra adni ? nem tudom ugyan : de az pogánságnak rettenetes nagy készületi és a kev^s applieatio (?) az kit cselekszünk oltalmunkban, semmi jót nem jövendölhetünk belőle. Én itt, noha mindentűi elhagyatott és minden óltalombúl megszűkült vagyok : várom mindazonáltal nagy szüvel *) ennek az nagy sententiának executióját, a mellyet fatum reánk kimondott. Higyje meg *) Annyi mint : nagy bátorsággal; ódon.