Századok – 1872

Botka Tivadar: Tájékozás Balássy Ferencz „Viszhangjai” körűl a vármegyék első alakulásáról - 532

tárcza. 557 Most még csak egy rövid, de érdekes zenetörténeti adatot mutatott föl, melyet épen ezen órában kapott : C z i n k a Sándornak, Rákóczi udvari zenészének Rodostórúl, 1735 april 21-ikénkelt levelét, melyben a levélíró, Laczi nevü öcsesét a hazából Törökországba hívja, hogy öt „a Rákóczi Peren cz keservire," úgy a mint azt édes apjok a fejedelem halálos ágyánál fújta, megtanítsa. A levéi azon most selmeczi, azelőtt ipoly-sági Balogh János nevü öreg czigányzenésztöl került elő, kiről Thaly a Rákóczi-nótáról tavaly Leleszen tartott történelmi értekezésébon (1. „Adalékok a Thököly- és Rákóczi-kor Irodalomtörténetéhez" Thaly Kálmántól, Pest, 1 87 2. Ráth Mórnál, II. köt. 236. 1.) megemlékezett, s kit most Odescalchi herezeg személyesen lehozatott Pestre, hogy hegedűjátéka után az eredeti Rákóczi-nótát, s Bercsényi és Thököly nótáit1), már csak ezen egy öreg zenész által ismerteket, lehangjegyeztesse. A tisztes ősz muzsikus — ki Rákóczi udvari magyar zenekara egyenruhájáról is ereklyeként őriz néhány sajátszerű idomú fémgombot -— ülés után az elnök és több tag előtt el is játszá ezen valódi ódon zamatú kesergőket, régi hires bujdosó vezérink szívszakgató, szomorú nótáit, — melyek, hogy szakértöleg lehangjegyeztetvén s együttcsen kiadatni fogván, az utókor számára megmentetnek : főként hg. Odescalchi Arth úr buzgalmának s áldozatkészségének köszönhetni.2) Ez érdekes intermezzo után Pesty Frigyes olvasá föl nagy ') És így elvégre mégis előkerült Bercsényi már végkép elveszettnek vélt nótája, melyről G vadán y i („Pőstyényi förödés," 1787. 17. 1.) és Enessey György („Fragmenta de statu Hungáriáé" ete. 1795.) emlékeztenek, s mely utóbbinak nyomán azt bold. Ráth Károly 1862. tavaszán, a győri czigányváros kunyhóiban, az öreg Vörös József zenész halála után már hiába kutatta. (L. Győri Tört. és Rég. Füzetek II. köt., I. füz. 96.1. és Thaly: „Adalékok" stb. II. köt. 232 — 233. 1.) S z e r k. 2) A föntebb érintett levél így hangzik : „Radosto, április 21-ik, 1735. — Kedves ötsém latzi, íme tutodra adom ídes npánk halálát, márma délután 4 órakor meghalt édes apánk. A hogy ezen levelemet meg kaptad, jőj el mingyá ís azt a Rákótzi Ferencz keservit is majd befoglak tanitani ugy a mint ídes apánk halálos ágyáná fajta el a mi kegyes párt fogónk Rákótzi Ferentznek elvárlak szerető bátyád — Czinka Sándor." A hires Czinka Pannáról nevezetes zenészi név ! A már fakúlt irású levél nagy betűkkel, gyakorlati n kézzel, török papírosra van írva. S z e r k.