Századok – 1872

Botka Tivadar: Tájékozás Balássy Ferencz „Viszhangjai” körűl a vármegyék első alakulásáról - 532

TÁJÉKOZÁS BOTKA TIVADARTÓL. 533 első időszakból ; tisztelettel kell tehát őt felkérnem, jöjjön ide át engem meghallgatni. Heves és Abaúj tehát a megyei alakulások első időszakában tették az újvári vagy Novi Castri megyének közös és egyesült álladékát. Ámde így hangzik az ellenvetés kezdete : köztük fekszik Borsod. Ez semmi baj ; mert habár ily elválasztott szigetek összetartozása nálunk a 48. előtti Magyarországon föltűnő, mig Erdélyben nem az, — csak a megszokottságnak ad kifejezést tudós ellenfelem, midőn azt érvei sorába vette föl. Hanem hogy különben is innét származott ellenvetése tartbatlanságát kimutassam, szolgálni fogok egy más hasonló magyarországi esettel, s így nem fog a feltűnés magán állani. Tudva lesz az érdemes szerző előtt is, hogy Hont vármegye két oly földterületből állott, t. i. Nagy- és Kis-Hontból, melyek más közbeeső megyék által voltak egymástól elválasztva. Bél Mátyás még ezen állapotban találta és ismertette Hontot nagy Notitiájában ; Kis-Hont ugyanis Nógrád és Zólyommegyék köz. beestével mintegy öt mérföldnyi távol ságra volt Nagy-Honttói elkülönítve, a mi a hegyes-völgyes vi dék és akkori rosz titak tekintetbe vételével egynapi járatot tett. Okát ezen föltíínésnek a nagy tudós még csak sejteni sem merte.Mi azonban már ismerjük, mióta a nagyérdemű Wenzel tanár a budai kamara okmánykincseit napvilágra hozta, jelesen István kalocsai érseknek a rimaszombati bányászok és polgárok számára 1268-ban kelt kiváltságát, melyben ezen földterület IV. Béla korában „Comitatus de Ryma" név alatt jön elő.2) Ezen Rima vármegye vagy várispánság tehát az, mely különálló elszigetelt terület létére a tőle öt mérföldnyi távolságra eső Hont vármegye álladékába Kis-Hont név alatt olvadott. Már 1334-ben László kalocsai érsek Rima-Szombatot és a hozzátartozó jószágokat a távolság miatt Szerém és Bács megyei birtokokért elcserélvén, azokat Hont vármegyébe keblezetteknek mondja.3

) Ha ez történhetett egy helyen, történhetett más helyen is. 4) Tom. IV. 528. és 740. 1. 2) Árpádkori Új Okmánytár VIII. köt. 212. 3) Fejér Cod. Dipl. Tom. VIII. vol. 5. 216. 39*