Századok – 1872
Zsilinszky Mihály: Tót történelmi szemle 1871-ről 39
4G KÖNYVISMERTETÉSEK, BÍRÁLATOK. 48 gyarország és a magyarok" czímmel azt igyekszik kimutatni, liogy Árpád nem hódította meg a felső vidéket, s hogy a magyar történetírók azon előadása, mintha Árpád még rendezte volna is az országot, nem alapszik egykorú történelmi adatokon. Minthogy ezen, a tót történetírók által gyakran fülliordogatott állítások alaptalanságát Szabó Károly '), az őskor jeles történetirója, már egyszer ezáfolhatlanúl bebizonyította : azért minden megjegyzés nélkül tovább mehetünk a második kötetben foglalt némely történelmi dolgok ismertetésére. Ebben a kötetben ismét Sasinekkel találkozunk, ki „T ó t bősök Magyarországon a XV—XVII-i k századokban" ez ím alatt elbeszéli a „doupovi és budovi" urak viselt dolgait Csehországban, aztán összeállítja a Cigan János siléziai származású, Jenik Vilmos, a két T a 1 a f ú s János és Komorovszky cseh rablóvezérekről szóló történeti száraz adatokat. — Utána Záborsky Jónás „Morvái Jakab és a hussitismus Als ó-M agyarországban" czím alatt beszéli el röviden, hogy a nevezett Jakab (Jacobus Picenus de Marchia), kit Eugen pápa a hussita eretnekség kiirtásával bízott meg Magyarhonban és Austriában, tüzzel-vassal pusztította Magyarország alsó részén és Erdélyben azokat, a kikről gondolta, hogy nem igazhivő katholikusok. — Végre L i c h a r d Dániel nek „a K i s-K árpátok topographi áj á r ó 1" írt jeles értekezése után következik Hlozanskynak már föntebb említett zavaros czikke. Mind a két kötetben folytatólag közöltetnek latin, német, néha magyar és tót nyelven irt történelmi emlékek, melyeknek gyűjtése körül Sasineknek érdemei vannak. Ezen emlékek helylyel-közzel becses adatokat szolgáltatnak különösen a léi vidék múltjának földerítéséhez. És ezzel befejezem ismertetésemet, azon óhajtással : vajha már egyszer föl bírnának emelkedni az illető t. írók a nemzetiségi elfogúltság és gyűlölet ködéből, és a meddő versengés helyett nemes versenyre kelnének a magyar történetírókkal az igazság keresésében és a közös haza szeretetében! ZSILINSZKY MIHÁLY. ») Lásd „Századok" 1868-ki foly. „Igaz-é, hogy a kárpátalji felföldet nem Árpád, hanem Szent-István foglalta el ?"