Századok – 1872

Garády: A Török-magyarkori Államokmánytár I. és II. kötetének ismertetése - 326

330 KÖN Y VISM ERTETÉSEK, BÍRÁLATOK. az ő javára vannak folyamatba téve. Konstantinápolyban követei által Rákóczi a készületek okát tudakoztatá ; nyugtató választ nyert. Ennek daczára gyanakodott s ö is készült. Ennek okát ismét a porta tudakoztatá. A fejedelem válaszolá, fí hü marad a szultánhoz, de Bethlen ellen védendi magát. A két fél ilyen készületei közepett is portai követei jul. 27-kén a szultán és nagyvezér biztató szavait irták meg Rákóczinak : „ne féljünk, ne legyünk kétségesek, mert valameddig mi hívek leszünk hatalmas császárhoz, adónkat megadjuk s magunkban is egyesek leszünk s az ország is nagyságodat szereti s nagyságod is mind urakat, nemeseket és paraszt rendeket szabad állapotjokban megtart, mindaddig soha hatalmas császár bennünket, sem nagyságodat meg nem bánt s más fejedelmet oda nem küld, nemad." Értéktelen biztatások ! A szultán September derekán kiadá parancsát : az erdélyiek Rákóczit tegyék le s helyébe Bethlent vagy más kedvök szerinti fejedelmet- válaszszanak. A budai basa Gyuláról okt 11-kén fölhítta az erdélyieket, oszoljanak a táborból haza. Ugyanazon nap Bethlen is a Gyula melletti táborból adta ki kiáltványát, egyebek közt mondván : „Valamely keresztyén arra elégséges atyánkfiát kegyelmetek az hazafiai közül választ, csak tartson meg minket törvényinkben, igazságinkban, javainkban, jószáginkban s szabadságinkban, én bizony szintén ügy uralom, mintha atyja, anyja koronás lött volna, ha csak 25 ház jobbágyú nemes személy lészen is. Ha pedig kegyelmetek nem szánja szegény hazánknak s nemzetünknek romlását s pusztulását, én se isten, se ez világi emberek előtt oka ne legyek." így háborúra került az ügy, melynek egy kétes kimenetelű csata után a boros-jenői béke vetett véget. E béke folytán az erdélyi rendek Szászvároson dec. l-jén kelt hitlevelükkel biztositák Bethlent, hogy bántatlanúl térhet Erdélybe vissza. Hasonló hitlevelet állított ki Rákóczi Medgyesen, 1637-ki mart. 26-kán Székely Mózes számára. Az apróbb ügyek közül kiemelem a következőket : Rákóczi az erdélyi oláhokat protestáns vallásra szerette volna téríteni. Törekvése támogatására fölhítta Cyrill konstantinápolyi patriarchát. Ez 1629-ki sept. 2-án felelt a fejedelemnek. Fájdalommal értette, úgymond, az erdélyi oláh papok oly nagy