Századok – 1872

Balássy Ferencz: Viszhangúl Botka Tivadarnak a vármegyékről írt közleményeire - 306

BALÁSSY FERENCZTŐL. 313í> area tertilet egylior Pata váráról neveztetett, s a patai és pásztói kerület képezte egykor Tata vármegyét. De itt ismét azon kérdés merül föl : hogy ha ezen terület eredetileg Pata -vármegyé- nek neveztetett, hogyan és mikor változott ezen elnevezés Új v á r- vagy A b a ú j v á r-ra ? Ezt is könnyű megfejteni. Ugyanis Aba király, ki névtelen jegyzőnk előadása szerint épen Pata vezér nemzetségéből származott, és kinek épen e vidéken voltak birtokai, Pata régi vára helyett magának ríj várat épített, s ezen új várt ô 1 neveztetett ezen vidék azután Újvár megy é-nek (Comitatus de Novo Castro) és Aba királytól, ki a történelemben nevezetesebb ember lett, mint Pata vezér volt, Abaúj vármegyé- nek. Hogy hol állott, és melyik volt az a vár, melyet Aba király itt magának épített ? azt az adatok hiányában nehéz kimutatni s meghatározni. Hogy P á s z t ó n nemcsak vár, hanem egykor királyi udvar is (regalis curia) volt, azt említi II. Béla királynak egy 1135-ben kelt adománylevele 1). Jerney ezen itt említett királyi udvarról azt jegyzi meg, hogy az Aba királyé volt 2). Ha ez áll, akkor a pásztói vár és királyi udvar lehetett, melyet A b a király magának épített, s melyről e megye neveztetett. A fölebb emiitett Ágas vár mellett egy mellékvárrom, mely azt környezi, ma is Óvár-nak neveztetik 3). Az Óvár elnevezés egy másik várat föltételez, mely Újvárnak neveztetett. Talán Ágas vár, mely Óvár mellett állott, neveztetett egykor Újvár-nak, mely V. István ifjabb királynak 1265-ben kelt adománylevele szerint abban a korban még igen nevezetes vár volt 4

) ; — vagy annak szomszédságában állott Újvár a hasznosi erdőben, a hol még most is több várromok láthatók ? . . . Azonban ha nem lehet kimutatni azon várat, melyet Aba király épített s mely e megyének nevet adott, de azt tudjuk Fejér Cod. Dipl. II. 84. 1. 2) Magyar Nyelvkincsek 108 1. 3) Heves és Külső-Szolnok t. e. vármegyék leirása 478. *) Fejér Cod. Dipl. IV. III. 290. 1.