Századok – 1872
Balássy Ferencz: Viszhangúl Botka Tivadarnak a vármegyékről írt közleményeire - 306
310 VISZHANGÚI. BOTK.A TIVADARNAK. vocatam in C o m i t a t u Aba Vyuar, in qua populi dranch in antea residebant, eontulimus, eidem Cumpolth Comiti, et suis heredibus, heredumve successoribus etc" Az itt fölhozott oklevelek nemcsak azt bizonyítják, hogy a mai Hevesnek egy része hajdan egy különálló megyét képezett, mely fölváltva majd Új vár-nak, majd A ba ú j várnak neveztetett, hanem valamennyire jelzik a vidéket is, hol ezen vármegye elterült. Későbben egyesülvén ezen vármegye Hevessel, ezen egyesült vármegye majd A b a ú j, majd Heves újvár megyének neveztetett. Ezen értelemben kell venni a t. iró által érintett oklevél töredékét is, miszerint András egri püspök az egri egyház Szurdok-Püspöki nevü birtokát, mely Abaúj -várban vagy más néven Hevesújvárban feküdt, cserében adta Miklós comesnek N o h e vagy N o v a j nevü birtokért. „ ... quod Dominus Andreas Episcopus quandam Possessionem Ecclesiae suae Episcopalem, j er Sanctum Stephanurn a tempore fundationis ipsius Ecclesiae collatam, et paeifice possessam Zurd u k-P U s p ö k i vocatam, in Comitatu de Abauyvar vel alio nomine Heves uyvar existentem dedit Comiti Nicolao praedicto pro Possessione seu Terra praelibata Nohe vocata" 2). Itt „in Comitatu de Abauyvar vel alio nomine Heves uyvar" kitétel korántsem annyit jelent, mintha Heves a mai Aba újhoz tartozott s azzal egy vármegyét telt volna, a mint ezt t. irónk állítja ; hanem azt jelenti, hogy Heves egyesülvén az itt tárgyalt Új v á r- vagy A b a ú j v á rral, ezen egyesülés folytán, a vele egyesült megye nevéről 1288-ban, mely évről a fölhozott oklevél szól, fölváltva majd Abaúj-, majd H eve s új vármegyének neveztetett. De különben sincs a fölhozott oklevél semmi vonatkozásban a mai Abaúj vármegyével; mert ott nem volt az egri püspökségnek S zu r d o k-P íi s p ö k i nevü birtoka, hanem igenis volt Heves új vármegyében, mely Sz.-István király által adományoz') U. o. 70. 1. 2) V erbőczi István emlékezete. Pest, 1819. II. 16.1.