Századok – 1872

Balássy Ferencz: Viszhangúl Botka Tivadarnak a vármegyékről írt közleményeire - 306

BALÁSSY FERENCZTŐL. 30í> két főesperesség alakúit, melyek a vármegye egyesítése után is fönmaradtak. De őszintén be kell vallanom, hogy itt én is megtévedtem. E tévedésbe vitt az állítólag Verbőczy által elősorolt vármegyék névsora, melyben Nagy- és Kis-Heves csakugyan — mint különálló vármegyék — vannak említve, s e tévedésben még jobban megerősített Szegedi János és Bél Mátyás, kik szintén két Hevest különböztetnek meg, melyekből szerintük a mai Heves vármegye alakúit. S én ezen irók előadásán megnyugodván, a dolgot tovább nem nyomoztam. Most azonban, midőn a t. iró fölhozott állítása folytán Heves vármegye alakulását bővebben nyomozom s annak régi alkatrészeit kimutatom, ez által egyszersmind ezen tévedésemet is megigazítandom. A mai Heves vármegye (ide nem értve Külső-Szolnokot, mely csak későbben, a török uralom alatt egyestilt Hevessel) hajdan két külön állott várispánság vagy várterület volt, u. m. Újvár (Novum Castrum) és Heves, mely csak a XIII. század közepe táján egyesült egymással és lett egy vármegye. Ú j v á r, mely A b a ú j v á r -nak is neveztetett, a M á t r á t s annak vidékét foglalta magában, Gyöngyöstől észak -nyugotra Pata és Pásztó felé, s onnét keletre Tar, D orogháza és Bodon felé Recsk és Péter vásárig terjedt. Gyöngyöstől délkeletre Hatvan- és Csányig, s onnét Vámos-Györk, Adács, Ugra és Domoszlófflé ismét a Mátra aljáig vonúlt föl. A tulajdonképeni Heves pedig Eger, S i r o k és V e rp e 1 é t h tájékától Heves és Poroszló felé egészen a Tiszáig terjedt, sa Tisza mentében Nagykörű és F ok o r ó i g nyúlt el. Hogy Újvár megye — Comitatus de Novo Castro — mely Abaúj-nak is neveztetett, a mai Heves vármegyének föntebb jelzett vidékén terült el, s a XI. és XII. században önálló várispánságot vagy megyét képezett, és csak a XIII. század közepe táján egyesíttetett Hevessel, azt több oklevéből ki lehet mutatni. Különösen :