Századok – 1872

Botka Tivadar: A vármegyék első alakulásáról és őskori szervezetéről - 23

BOTKA TIVADARTÓL. 29 Duna jobbpartján, de annak balpartján is több megyében volt elszórva. Kormányzása tekintélyes állomásnak tartatott, mert például IV. Béla alatt a tárnoki előkelő méltóságot viselő Ilant-Paznan nembeli András, a Forgácsok dicső őse, utána pedig több más zászlós úr is ezen várispánság hivatalát viselték. Az 1226-diki adomány, melyre föntebb oly nagy súlyt fektettünk, nem hozhat bennünket hibába azzal, liogy ott Bana Comitatus czímet kapott, mert a második közleménybén fölállított criterionok kétségtelenné teszik, hogy csak szerves várispánság volt, és nem megye. Bizonyítja azt még az is, hogy Baua 1258-ban a várjogi vizsgálat tárgya lett, melynél Vincze nyitrai püspök királyi delegált bíró minőségében működött. '•) d) Szolga-Győr (Zulgagewr). Ez egyike a jelentőbb és nagyobb végvárispánságoknak az osztrák széleken. Alladéka a Duna két partján Somogytól Sopronyig, és Pest megyétől Esztergom, Nyitra, Bars és Hont megyékig terjedett. Kormányzását királyaink előkelő és zászlós uraknak osztogatták, mert az okmányok végén elsorolt országnagyok közt ott látjuk a zulgagewri comeseket is. IV. Bélának atyja adományára hivatkozó iratában Comitatus Zulgagewriensis czím várispánsági értelemben alkalmaztatik. Habár ezen király vallomása szerint a várjogi vizsgálatok alatta az egész országban, minden várispánságra ki voltak terjesztve, mégis ez ideig nem jött napvilágra oly okmány, mely ezen végvárispánságban működött delegatióról tanúskodnék. Azonban oly föltevésben, hogy e végvár a győri egyházmegyéhez tartozott, Omode győri püspök, ki 1255-ben az egész püspöki megyében fekvő várjogok vizsgálatával bízatott meg, lett volna az, ki a szolgagyőri vár birtokügyeit is intézte el. Ezen várispánságnak a XIII. század alkonyán nagyszerű, habár eddig meg nem fejtett változáson kelletett átesni. Két okmány szövege hiteti ezt el velünk. Egyben ezen szavak fordulnak elő bizonyos ebedi lakosokról.: „qui olim fuerunt castrenses de Golgouch, qui Zulgageurienses alio nomine nuncupantur." V. Istvánnak 1270-diki alapítványában pedig ») Fejér, Cod. Dipl. Tom. IV. vol. 1. 56, 98. Tom. VII. vol. 1. 306. Tom. VII. vol. 3. 26.