Századok – 1872

Pauler Gyula: Rössler „Romänische Studien”-jének ismertetése 260

könyvismertetések, bírálatok. •> ri 201 közönségünknek, hogy lássa, mily apparatus kell az ilyféle kérdések megoldására, melyeket minálunk igen sokan csak úgy hebehurgyán, hogy úgy szóljak szójátékok által, ötletes elmefuttatásokkal vélnek eldöntlietni. Van azonban Roesler tanulmányai közt olyan is, a mi bennünket legközvetlenebbül érdekel, mert a mü többet tartalmaz, mint a mennyit czime gyaníttat. A gétákról szólva jut néhány szó a szyttyáknak, kiket a legújabb nyomozások alapján az iráni népcsaládhoz soroz ; nekiink magyaroknak tehát velük semmi közünk. Az ötödik fejezet kizárólag a bolgárokkal foglalkozik, ránk nézve fölötte érdekes tárgygyal, mert e fajrokonok sorsában látjuk, mivé lett volna valószínűleg a magyar, ha nyelvét nem sikerül megtartania, s a nyugoti egyház helyett a keletihez csatlakozik. A 7. fejezetben — a moldvai fejedelemség keletkezéséről szólva — a kunokról is értekezik, azokat a bessenyőkkel egy népnek, habár nem is egy törzsnek tartja, és őket török népnek mondja, mint a bolgárokat, avarokat, míg a magyarok és húnok az ugor népcsaládnak voltak tagjai ; a 4. fejezetben pedig már tüzetesen és kizárólag a magyar őstörténettel, a honfoglalással és Anonymussal foglalkozik, — módosításokkal reproducálván valami régibb, előttem csak hirbixl ismeretes e tárgyú czikkét, melyre annak idejében Szabó Károly felelt,— itt, a „Romanische Studien"-ben azért, mert Anonymus szerint az oláhok máraíX-ik században Erdélyben laktak, tehát vagy Anonymus mond valótlanságot, vagy szerzőnek összes, föntebb említett állításai az oláhok későbbkori bevándorlásáról meg vannak döntve. Szerző tehát nekimegy Anonymusnak, kit Kézay kortársának tart, agyba-főbe veri, és miután épen nem barátja a magyarnak, kritikájába a személyes ellenszenv epéjét keveri, s nem mindig tartja meg azon objectiv, higgadt ítéletet, mely tudományos kérdések eldöntésére okvetlenül szükséges. Fölötte sajnáljuk e modort, főkép azért, mert ez által a tisztán tudományos vitába nem tudományos tényezők is belevegyülnek és eredményezik, mint épen Anonymusnál, hogy az egyik félnek őcsak hazug meseköltő, míg a másik fél, mi magyarok, szintén nem azt nézzük, mi az igazság, hanem mikép lehet visszaverni a szemtelen támadásokat? mikép lehessen megtartani az egyszer már