Századok – 1872

Botka Tivadar: A vármegyék első alakulásáról és őskori szervezetéről - 23

-24 A VÁRMEGYÉK ALAKULÁSÁRÓL. oly nagy terjedelmű más kerületeket is tartalmazott, melyek vagy királyi praedinmi minőségük, vagy néptelen és /vadon állapotjuk, szóval a megyei föltételek és attributiók hiánya miatt, nem lehettek még akkor szerves megyékké alakítva ; következőleg a primitív jellegek bizonytalansága és folytonos fejlődési változások voltak azon akadály, mely miatt a megyék száma nem juthatott megállapodott és constatált stadiiunba ; holott a várispánságok mind a királyi jövedelmek tekintetében, mire a párisi író reflectált, mind külön zászlók alatti hadi erejök kiállításakor, mit kétségen kívül Otto frísingi püspök és Rogeriiis számba vettek, szembetűnők és megfigyelhetők voltak. Hogy meggyőzőbb fogalmat szerezhessünk ] magunknak arról, mennyi nehézséggel járt a régi korban oly statistikai adatok megszerzése, melyek egy ország részeinek biztos száma vagy névjegyzéke megtudására vezettek, szolgálunk[két jellemző példával. Az elsőt vesszük egy 1416-diki okmányból. Ez évben t. i. kiváló négy magyar főúr esvén török togságba, e miatt az ország minden részeiből több nagy család előkelő emberei, köztük aGarák, két országzászlós, a volt tárnok, három apát és néhány püspöki meg báni képviselő, ezekhez csatlakozván a Valkó és Baranya megyék számos nemessége is, Pécsett gyűltek össze, a foglyok kiváltása módjáról tanácskozandók. Ezekről csak föl lehetne tenni, hogy a vármegyék számát és neveit, mint oly értelmes urakhoz illik, jól ismerték. Hiú föltevés. Csak negyvenegy vármegyét tudtak elsorolni, melyekbe a váltságdíj beszedésére küldötteket rendeltek ; ezen számon túl a többire, különösen a felső vármegyékre nézve bevallják, hogy azokat megnevezni nem képesek, s azért oda csak általában jelöltek ki küldötteket. A másik példa 14íl0-dik évről való, midőn Maximilián, Mátyás királyunk halála után Magyarországba törvén, magát magyar királynak akarta megválasztatni, és e ezélra a vármegyékhez felhívást intézett. Ki merné kétségbe vonni, hogy a fejedelmi irodának a vármegyék terjes névjegyzéke használatára készen állott? azonban a császári udvari titkos levéltárban máig fönnmaradt azon időbeli lajstrom tanúsítja, hogy hívei 1) Fejér, Cod. Dipl. Tom. X. vol. 8. 568.