Századok – 1872

Nagy Imre: A Görgey-család Árpádkori okmányai 215

224 A GÖRGEY-CSALÁD OKMÁNYAI. meghatárolása alúl fölszabadította, úgy bogy azon falut Éliás és örökösei békével bírhassák. Az okmány eddig közölve nem volt, megtudjuk belőle, hogy IV. László király 1278. év előtt is megfordúlt Szepes vármegyében, mire Ráth Károly „Magyar Királyok Utazásai" stb czimü müvében hiában keresünk adatot. Különben a Ráth Károly müvében előforduló 1288. év is — mint azt Bárdosy i. h. 292. zárjel közé foglalta, és utána Fejér V. 3 403. közli, — bizonytalan, mert Wagnernál ugyanazon okmány III. 15. 1. év szám nélkül fordul elö. Az okmányról ép pecsét fíigg, kisebb alakú, mint a Jerney által a „Magy. Tört. Tár" Il-ik köt. 59. sz. a. ismertetett sokkal később korú pecsét. 16) 127í>. Datum per manus magistri Grcgorii Propositi de Sou Aule nostre Cancellarii. Erzsébet idősb királyné IV. László királynak ide vonatkozó 1278-ki okmányát (1. föntebb 10. és 11. sz. a.) átírván, Jordán fiát Eliást Gurgeu helység birtokában megerősíti. Közli az okmányt Bárdosy i. b. 320. s köv. lap. Az okmányról vörös selyem zsinórról félig ép pecsét fiigg. A sói prépostság holfekvéséröl sem Wagner, sem Fejér György nem voltak tisztában. Wagner I. 299. a Sow elnevezést Kownak és Kewnck olvasván, ezért vele együtt Fejér V. 2. 582. abból kewi prépostságot faragtak. Eleintén Bárdosy is idézett munkája 145.220.1. ezen véleményben volt, mígnem látva, hogy a Görgey-levéltárban levő eredetin Sou áll, a Katona „Hist. Grit." VII. 644. lapon előforduló : „Ernev banode Bosna et deSochul" czímből azt következteti, hogy Sou és Sochul egyértelműek. 17). 1280. A szepesi káptalan előtt Helyas comes és Gargó szláv falu lakosai, az ezeknek jogaik- és kötelezettségeikre vonatkozó szerződési pontokat megállapítják. Hártyán, sárga és vörös selyem zsinórról függő kisebb alakú éj> pecséttel. Nevezetessé teszi ezen okmányt az is, hogy alsó szélén az úgynevezett kötbetüket az egész ABC-nek 25 betíije képezi.