Századok – 1872

Ivánfi Ede: Keve vármegye emléke 149

IVÁNFI EDÉTŐL. 17 3 1. Kubín helység alapításának ideje nem tudatik. Új gyarmatosítása 1760. utánra esik '). E pontra vonatkozólag a fönt érintett esperes ár megjegyzi, hogy a plébánia évkönyvei szerint Kubín alapját megveté bold, emlékű Mária Terézia királynénk 1770. junius 6-án kelt parancsa. Ezen év október végén már 80. új ház épült föl. Kővetkező évben már 216. ház állott. A plébánia szintén ugyanazon évben lön alapítva, noha anyakönyvei 1766. óta léteznek 1772-ben lön letéve a róm. katli. templom alapköve. A mostani — a csanádi egyházi névtár szerint — 1830-ban épült. ( A görög-keleti egyháznak dr. Deszpinits Péter szíves levele (1870. sept. 19.) szerint 1712-ben itt már protopopiája vagyis esperessége vala, temploma később épült. 2. Kubín most a német-bánsági ezred egyik századának székhelye. Ezzé a katonai parancsnokság iratai szerint 1771-ben lett. » 3. Kubín határának kiterjedése 17,782 t. k. hold Ebből : a) erdő 744 hold b) szántóföld .... 5,134 » 1091 •» c) rét 2,439 » 346 „ d) gyümölcsöskert . . 367 V 635 „ e) szőlő 184 r> 306 „ f) majorok és áradmányi földek - . . . 197 » 576 „ g) kincstári adómentes telkek 1,018 » 632 „ h) adómentes legelő . 7,697 n 153 „ Összesen .... 17,782 » 3739 „ Miből a vagyonosság kézzelfogható. 4. Kubín síkságon fekszik. Talaja agyag, homok, kovag mész és salétrom vegyülékéből áll, mely a humnssal egyesülve, termékenységét szüli. E termő föld 2—4' réteget képez. 5. A lakosok földmívelés- és baromtenyésztéssel foglal-1) Czoernig Ethnogr." cler östr. Monarchie III. köt. 270. lapja 17 70-re teszi, de megjegyzi, hogy egyike a legrégibb szerb helységeknek a Duna balpartján, mely évben szerbek s németek újra megszállák, minthogy a passaroviczi béke idejében részleg n ég lakva volt. (Ugyanott 131. lap.)