Századok – 1872

Ivánfi Ede: Keve vármegye emléke 149

170 KEVE VÁRMEGYE EMLÉKE. Végre 1871-ben ütött az óra. ("> Felsége a legfőbb badúr 1871. jun. 8-án kelt legfels. rendelete folytán a magyar- s horvát országgyűlések előterjesztései s számos értekezlet folytán az egész határvidék alkotmányos polgárosítása ki lön mondva, s a talaj előkészítésére az átmeneti kormányzás szabályai kihir­detvék. Vájjon a katonai fegyelem szigorú kormányformájához szo­kott nép az alkotmány áldásait fölismerendi-e, azt a legközelebbi jövő fogja bebizonyítani. Mi csak Névtelen Jegyzőnk jeles magyarítójának, Szabó Károlynak jegyzetét idézzük még, mely Keve vármegye törté­netét legalább nagyjában kiegészíti. Keve vára (Castrum Keve) — mond ö, — hajdan nevezetes végerősség és egyszersmind Keve vármegye székhelye volt, melyet a mohácsi vész előtti okmá­nyaink gyakran emlegetnek. 1716-ban e vára töröktől visszafog­laltatváu, az 1739-iki belgrádi béke értelmében szétromboltatott. Ma helyén Kubin, vagy Kovin nevü falu áll. Mielőtt azonban jelenlegi állását rajzolnók, szükségesnek tartjuk meghatározni, vájjon Comitatus Keviensis az idézett ok­mányokban valóban vármegyét, s Comes de Keve csakugyan főispánokat jelentett-e ? mit annál inkább kell fejtegetnünk, mi­után veterán tudósunk s társulati tagtársunk Botka Tivadar a „Századok" 1870. VIII. s 1871. V. s VI-ik füzeteiben a Verböczy Tripartitumában közlött vármegyék hitelességét és 72 számát oly éles kritikával devalvája. Lássuk mindenekelőtt, vájjon Kevének eddig rajzolt hely­zete megfelel-e az ö általa oly ügyesen kimutatott ős vármegyei jelleg- és vezérelvnek. Ugyanis 1-ször. Kévén mind a municipalis mind a hadi életnek kel lékei és tényezői föltalálhatók ; mert noha a vármegyei muni­cipalis életnek nyomai a történelem hullámaiba elmosódtak, — hacsak ilyennek nem akarnók tartani azon esetet, midőn Leo bibornokot, mint említők Keve várában letartóztaták, — mint városnak municipalis jogait azonban alkalmunk volt elszámlálni. Hozzáadandó, hogy azt is kimutattuk, miszerint mint királyi birtokot II. Endre Margit nővérének adomá­nyoz« több helységgel együtt. Hogy hadi életnek jeleit adá mint eastrum eredetétől fogva elpusztulásáig, eléggé láthattuk.

Next

/
Thumbnails
Contents