Századok – 1872

Ivánfi Ede: Keve vármegye emléke 149

KEVE VÁRMEGYE EMLEKË. megyébe volt keblezve, mit egyébiránt szükségkép elt'oga daudónak nem vélünk, mintán a várparancsnokság épen úgy lehetett a kevi főispánra ruházva, mint máskor volt Krassó vagy más vármegye főispánsága. 1432—30-böl Bárány közöl egy Regestumot sive „P 1 a n u m propositionnm Regis S i g i s 111 u n d imely szerint Keve vármegyére a kir. hadsereghez száz ember kiállítása vettetett ki ; itt is Keve egy vala azon 8 megye közül, mely a Temesközt képezé s melynek kötelezettsége vala a határt védeni, s a nemességet vagy annak bandériumait a csatatérre küldeni. Ugyané Regestumokat elővevé az 1435-ik évi hongyülés is, mely Keve vármegyét csakugyan a száz katona kiállítására szoritá. ') Végre a szorgalmas okmánybúvár, gr. Teleki József a 22-ik főispán nevével ismertet meg Tallóczy Frank v. Ferencz személyében egy 1439-ben kelt okmány nyomán. 2

) O előbb szörényi bán levén, most Matkó fivérének utóda lön valamint a kevi főispánságban, úgy a belgrádi várkapitányságbau is. Mint ilyen kapta Albert királytól Mathko fivére, ki most már dalmát-, horvát-, és tótországi bán vala, és saját érdemeiért a Körösmegyében fekvő Sz.-György várát a kozzátartozandóságokkal együtt, melyek birtokába a csázmai káptalan által lőn ugyanazon évben még beiktatva. 3

) Vele befejezzük az ismert kevi főispánok sorát annyival is inkább, minthogy 1439-ben, midőn Végszendrö vára Murád szultán hatalmába került, az átellenben fekvő Keve is az ozmánok által földúlatott. 4

) A szerb lakosok, kik 1. Lajos korában a bolgárok helyébe itt letelepültek 5

), akarva nem akarva új szülőföldüket elhagyni kényszerültek. Ily körülmények között a magyarok vendégszeretetéhez fordúltak, J) Bárány : „Torontál hajdana." Oklev. 56., 57. s 129.1., továbbá „Temesmegye emléke" 147. lap. 2) Hunyadiak kora gróf Teleki Józseftől. X. köt. 55. lap. 3) Ugyanott 56. lap. 4) „Századok" II. 530. s 531. lap. Bárány : „Temesmegye emléke" 162. lap.