Századok – 1872

Ivánfi Ede: Keve vármegye emléke 149

152 KEVE VÁRMEGYE EMLÉKE. A második Keve-vár emlékét tartá fönn. E vár tehát Árpád korában már létezett, s mely nevét csakis az érintett hun vezértől kaphatá, ki valószínűleg azt Attila korában éplté s birá, mert hisz a magyarok hun őseik földjét követelék csak s foglalák vissza az itt lakó népektől. Minthogy pedig hazánkban a vármegyék nagyrészt vagy Árpád vezéreitől, vagy a már létező váraktól vették neveiket, Szt.-István pedig ilyent 70—72 öt alkotott: mi valószínűbb, mint az, hogy a Verbőczy Tripartitumában elősorolt vármegyék között a C>3-ik helyen levő Kovin vármegye Keve vármegye vala, s a mai Kubin helyén a régi Keve vár s város is keresendő. Ennek tartják Tim on (Imago novae Hungáriáé. Cap. III. 15.), Griselini (Versuch einer Geschichte des Banats. Wien 1780.), végre Fray ') s ezeknek nyomán Bárány Ágoston, ki Torontál s Temes vármegye monographiájával tüzetesen foglalkozott. U így nyilatkozik : Kewy a mai Kubin közel Pancsovához. Úgy hiszem e hely (Keve) adott nevet a már rég elenyészett Keve vármegyének. Királyi levelekben többnyire összeköttetik Krassóval, nem ritkán Bodrog s Torontállal. E megyét környezik : Keletről: Krassó, Északról: Temes, Nyugotról: Torontál, Délről: a Duna 2

). Fényes Elek szerint pedig Keve vármegyének veendő a mai német-bánsági ezrednek területe, mely 75.3 • mértföldet foglal el 125,000 lakossal, melynek főhelyei : Pancsova, Kubin, Periasz, Jabuka, Debellács, Alibunár stb. összesen 54 községet foglal magában. Szerinte 3

) határai e német ezrednek : ') Specimen Hierarchiae Hung. P. II. p. 37 4. a) Temes Torontál Keve Krassó Duna. 3) Magy. leírása VI. köt. 201. lap.