Századok – 1872

Ipolyi Arnold: Magyar ősvallási és nyelvemlék - 116

TÁRCZA. 117 Adgyon szelnek Ur Isten Mondom az te Szent Paraneolatotdal Boldok Ásson az te szent igitdel valahai Szel megynem marathat íziben ezongaban termő tetemiben Nagy Peternek megy ne marathasson ez e hetvenhet fele Tale Szent Illés profeta feisivel vagta fúróival fúrta Ezer Angalaval megy oslata osllik romolik termő tetemiben megy ne marathasson iziben ezongaban termő tetemiben megy ne marathasson Nagy Péternek ez a hetvenhet fele faidalom iziben ezongaban termő tetemiben megy ne marathasson Szuhul ez a hetvenhet fele Tale Amen, Gregorius Nagy s. k. Anno Domini 1656." Mint a közlött szöveg mutatja, ez is nem egyéb, mint egyszerűn úgynevezett ige'zési : a betegségnek bizonyos arra vonatkozó szók s jelvies eselekvény által óhajtott távoztatása. Hasonlón ebben is, mint a múltkor közlöttekben, a jelvies cselekvény mellett vallási hiteszméket is találunk beleszőve. A Tálé kifejezés kétségtelenül nem más, mint a betegségnek, a kórnak neve, és nyilván azon fekélyt, daganatot vagy kelevényt jelentheti, melyet máig is tályognak nevezünk. így ismeri ezen szót még a tájszólás. A „Tájszótár"-ban (kiad. M. T. Társaság 1833., 336. lap) : T á 1 é s — úgymond — folyós nyak, balatonmelléki szó, és mint ilyen azonos értelmű volna a mindjárt rá következő Tálgyú (tiszamelléki), Tályog és kelevény szókkal értelmezett kifeje. zéssel. Kresznericsnél (Szótára) a t á 1 y gyöktől hasonlón leszármaztatva tálgyú, tályog és tállya. Érdekes azonban, hogy itt ezen Tálé-betegség, majdnem personificálva, személyesítve állíttatik elő: épen úgy, mint mis ily betegség- és kórságneveink, példáúl a fene. Ezen personificatiók azután, mint tudjuk, a mythologiákban egészen a felsőbb lényi, isteni képzetig emelkednek, s a betegségek nevei mint rosz, gonosz szellemek, istenek s felsőbb lények apellativumai szerepelnek. Ily rosz szellem és istenség példáúl maga a halál is. Számos adatot lehetne minden-e fölhozni az idegen népek mytliologiáiból, sőt némit még sajátunk maradványaiból is (lásd „Magyar Mythologia" 29. lap: Fene, Mirigy, Láz, Csorna s a n.ost talán ezek közé sorozandó Tálé). Különösen dús ebben épen a törzs-rokon finn mythos, de nem keve'sbbé a velünk egyre szoros érintkezésben levő szláv néphagyomány is. Ebben hasonlón így, nemcsak a halál Mor, Moréna istenség, istennő, nyilván azonos a vele egy-ugyanazon származású indo-európai nyelvcsaládi latin Mors értelmével : de általában a betegség neve is az 9*