Századok – 1871

Wenczel Gusztáv: Marino-Sanuto Magyarországról 1496-1501-ben - 73

82 MARINO SANUTO MAGYAROESZ. 1496 — 1501-BEN. Velencze részéről kísérlet történt a város és környékének visszafoglalására. Miután t. i. ezen év September 27-kén Ferenez barát crojai ferenezrendi („uno frate predichator dil hordine di San Francesco dala Vigna chiamato Francesco di Croia") Velenczében azt jelentette fel, hogy az albániaiak készek a törökök ellen felkelni, és csak Castriota Györgynek Otrantóban tartózkodó, akkor 43 éves unokáját várják, hogy vezérök legyen („ha predicato questo anno in Albania; dice come Albanesi sono reduti a un gran numero piu di 20 milia, vorian per capo il fiol dil fiol di Schanderbech" stb.) ; s hogy ez anyja, a szerb dezpota leányának beleegyezésével kész a nép élére állni (1500. febr. 25.) ; s miután továbbá 1500. julius 2-kán Albániából az ottani proveditóre Michiel Endre ugyanazt irta: az így ismételve előterjesztett kéréseknek folytán a velenczei kormány 1500. September 10-ke alatt elvégre ezen vállalathoz némi segítséggel járúlt. S ekkép támogatva Castriota unokája, 1501. februárban hajón Velenczéböl csakugyan elindult, s martius l-jén szállván Alessioban partra, itt a nép által a legnagyobb lelkesedéssel fogadtatott. Ennek ellenében a törökök tudván, hogy a nép általános véleménye szerint az egész vállalatnak kedvező sikere csak akkor váratott, ha a magyarok is hadat indítanak ellenök („tuta 1' Albania sta in motu e in gran voce di Schanderbecho ; con opiniom perho, che Ongari rompani di sopra, che senza questo niente vale" stb. 1501. február 7-ke alatt); minden Magyarországhoz határos török paraucsnoknak szigorúan meghagyatott, hogy a magyarokat bántani ne merjék („tuti i sanzachi confinano col re di Hungaria a fato le sue eride : nium fazi danno su quel dil Ongaro soto pena dila vita." 1501. febr. 24. alatt). Mire azután magyar részről a törökök ellen megtámadás csakugyan nem történvén, habár Skanderbeg még aprilhóban is küzdött a törökökkel : azért erőlködésének szerencsés eredményét kivívni még sem volt képes. Egyébiránt Sanutónak a Sellavidékek ezen idei viszonyait és eseményeit tárgyazó tudósításai, noha későbbiek, semmint hogy azok által a magyar korona birodalmának egykor eddig terjedő határai kérdése iránt közvetlen felvilágosítást nyújthatnának ; hazai történelmünk szempontjából annyiban mégis érde-