Századok – 1871

Wenczel Gusztáv: Marino-Sanuto Magyarországról 1496-1501-ben - 73

\ 78 MARINO SANUTO MAGYAROESZ. 1496 — 1501-BEN. 2) Különös figyelmet érdemel a dinari alp havasok azon érdekes hegyes vidéke, mely Raguzától dél felé, az askriviumi tengeröböl, vagyis u. n. „bocea di Cattaro" és a skodrai (Skuttari) tó közt a 7500 láb magasságra emelkedő Sella, vagyis Lovcsen begy körül, a mai Montenegro, Dalmatia, Herczegovina és Albániában terülve, történeti nem kevésbbé, mint orographicus és természettudományi tekintetben az adriai tenger keleti partjának nevezetesebb részei közé mindig számíttatott. Gentius király és Theuta királyné óta, kiknek dicsőségét ezen vidékek régibb története már a római köztársaság korában hangoztatja, a XIX. századig gyakran föfontosságú eseményeknek színhelye volt. Hazánkat illetőleg pedig különösen a roaoni (risanoi), tribuniczi (trebinyei), skodrai (scutari-i) és cattarói, egykor itt létezett római katholikus püspökségek emelendők ki, melyek közt a három elsőnek czímjeit a magyar király jelenleg is adományozza, s az utolsót még a mult században adományozta. De van számos más történelmi reminiscentia is, mely azon függési viszonyt hirdeti, melyben ezen vidékek egykor a magyar koronához álltak, így, habár a régibb velenczei-bizanczi vetélkedések, s a magyar királyok XII. és XIII. századig terjedő birtokszerzeményei után, a Kun László király zavarteljes uralkodása következtében a Duna és Száva déli vidékein beállt szerencsétlen fluctuatiók, a híres Dusán István szerb czárnak (az u. n. szilny, vagyis erősnek, 1836—1356.) alkalmat adtak, itt egy hatalmas birodalmat alkothatni, melyhez a Sella hegy környéke is tartozott ; miután azonban halála után ezen birodalom ismét bomlásnak indúlt, nagy Lajos magyar királynak csakhamar sikerült, a magyar korona tekintélyét Szerbia irányában újból helyreállítani. S ugyanily függési viszony mutatkozik névszerint Zenta vidékén is, melyet a Balza család itt birtokolt, s mely a magyar királyokhoz — mint látszik — hü ragaszkodással viseltetett. Mert határozott kútfői tudósításaink vannak, melyekhez képest, III. Balza 1406. és 1407. itt a magyar királynak nevében harczolt Yelencze ellen*). *) Muratori Scriptores Rerum Italicorum XXII. köt. 834. és 837. 11.