Századok – 1871

Wenczel Gusztáv: Marino-Sanuto Magyarországról 1496-1501-ben - 73

SZAZADOK. A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT KÖZLÖNYEMásodik füzet, ISTI. Február hó. Marino Sanuto Magyarországról 1496—1501-ben. Közli WENZEL GUSZTÁV. Második közlemény. Mátyás király történeti nagyságának legfélreismerhetlenebb jelensége az, hogy halála után hatalmának és dicsőségének emléke Magyarországot, II. Ulászló uralkodási képtelensége és a magyar főurak vészteljes pártoskodása daczára is, egészen 1514-ig oly nimbussal vette körül, hogy mintegy a nagy királynak puszta neve volt hazánk hatalmi állásának egyik föalapja. A kedvezőtlen fordulat hazánk sorsában csak az 1514-ki pórháborúval állt be. Mindaddig az ország elgyöngülése és fokonkénti belső sülyedése az európai diplomatia előtt még titok volt. A beállt hanyatlásra azonban legtisztábban akkor ismerhetünk rá; ha azon változásokat tekintjük, melyeket az ország területében és határaiban mindjárt Mátyás halálától kezdve szenvedett. S ez négyfelöl mutatkozott. Mert a német birodalom, Lengyelország, a velenczei köztársaság, és a török porta, mint Magyarországnak akkor közvetlen szomszédai, már az 1490. és 1514. közti veszteségekre nézve itt egyaránt szemügyre veendők. A veszteségek legszembetűnőbbek a német birodalom irányában. Mátyás ugyanis 1479. Olmiiczben Csehországgal békét kötvén, ezen alkalommal Morvaországot, Szileziát és a két Századok. 6