Századok – 1871

Véghely Dezső: Zemplín-Zemlín s a néhai helytartótanács földirati jártassága (724) 734

72(5 TÁRCZA. mari békétől a türelmi parancs (II. József) kiadásáig terjedő szakasza megírására." Határidő 1872. octöber 1-je, beküldendő Pestre, Kovács Albert egyleti titkárhoz. — SayoúsEde franczia irótúl, ki több időt töltött fővárosunkban s viszonyainkat és nyelvünket tanúlmányozá, a P. N. szerint ily czimü historico-politikai mii fog közelebb megjelenni : „Histoire des Hongrois et de leur literature politique 1790—1815." Tehát a nagy Napoleon és — Alvinczy kora. — Szarvas városa a jövő évben fogja megülni másod-alapítása százados évfordulóját, mely alkalomra a város monographiáját készülnek kiadni, derék tagtársunk Zsilinszky Mihály, ottani tanár és író tollából. — Hesse n yey György kéziratait és családja levéltárát, melyek a költő halálakor Debreczenbe, és ott padlásra kerültek, s legújabban György Aladár és Szél Farkas urak hírlapi fölszólalásai folytán a figyelem reájok fordúlt, — Imre S á nd o r debreczeni tanár átvizsgálta és lajstromukat elkészítvén, a m. tud. Akadémiának be fogja küldeni. — Egy másik debreczeni jeles késziiltségü tanár: Balogh Ferencz „Egyetemes egyháztörténet"-et írt és adott sajtó alá ifj. Csáthy Károlynál. A mü négy füzetre fog terjedni. — A „Revue des deux Mondes" egyik újabb kötetében érdekes, bár néhol kissé francziás könnyűséggel irott rajzot olvasunk Rod ostorul, a Rákóczi-féle cmigratió idejéből e reánk nézve oly emlékezetes ruméliai kikötő-városról, Dimont Alberttől. A kies fekvésű város jelenleg 23—24 ezer lakossal bír, kiknek több mint fele török, a többi örmény, görög és zsidó. A görög templom leírásánál, melyben a lánglelkii Bercsényi Miklós és a hü Eszter h á z y Antal hamvai pihennek, enlíti Dumont, hogy ezen egyházban nagy és ékes síriratai olvashatók ama magyar számüzötteknek, kik ide jövének menhelyet keresni.*) A magyarok kegyeletet táplálnak e sir ok iránt s majd minden évben zarándokolnak ide Pestről és távolabbról is." Hogy kegyeletet táplálunk irántuk, — szent igaz ; de hogy közülünk újabb időben id. Kubínyi Ferenczet, Ipolyit és Henszbnannt kivéve, valaki Rodostóba zarándokolt volna, fájdalom, nincs tudomásunk róla ; hacsak Konstantinápolyban élő honfitársaink néha-néha meg nem látogatják. — Az Arad kö*) L. e síriratokat általunk közölve: II. Rákóczi Ferencz Emlékiratai második magyar kiadásában 355. s köv. 11. Szerk.