Századok – 1871

Nagy Imre: Gr. Nádasdy Ferencz két utasítása (1646 és 1651) 52

54 TÁRCZA. úgy akarja, hogy longiis processussal keressem az magam sajátját. Azért az vármegye adja azt is instruetióban a követeknek, hogy tegyenek instantiát felöle, tetessék valame'y végezés ugyan most in diaeta, miképen köllessék in similibus casibus contra tales proeedálni, s ne menjen bosszú proeessusra, mert ha ez most mi rajtunk megtörtént, ennekutánna hasonlóképen más árva urfiakon is könnyen megtörténhetik. 3i Mivel sok és véghetetlen alkalmatlanságokat cselekesznek az határok dolgában a kőszegi város, s hozzátartozandó némely jószágbeliek az én kalastromi jószágimbeliek ellen, instáljanak ö Felségénél, méltóztassék kegyelmesen azon privilegiumimat revidealtatni s igazítást tetetni. Ex castro nostro Keresztúr 3. Április 1(146. Comes Franciscus de Nádasd s k. (P. H.) Az utasítás egyes pontjaira, fölvilágosításúl megjegyezni szükségesnek vélem, hogy az 1-sö pontban említett Cziráky Ádám még 1643-ban választatott meg alispánná, és hogy az utasításnak csakugyan azon eredménye lett, hogy a három év elteltével 1646-ban Cziráky ismét megválasztatott, és alispán maradt az 1650-ik évig. A 4-ik pontban említett Eörsy Zsigmond, ki ellen Nádasdy anynyira kifakad : 163 8-tól 1643-ig volt alispán, s bizonyosan ezen hivataloskodása alatt vonta magára a Nádasdyak haragját. Nádasdy Ferencznek föntebbi utasítása, a tisztviselők szabadválaszthatására nézve minden esetre igen jellemző ; mely szerint a hatalmas főúr fölhatalmazva érezte magát annak kijelentésére, hogy ha a vármegye közönsége Eörsyt alispánnak megválasztandja is, őt Nádasdy az igazság kiszolgáltatása végett birtokaira nem fogja beereszteni. A mint az 5-ik pontból látjuk, a tisztújító gyűlésnek egyszersmind a bekövetkező országgyűlésre küldött követeknek adandó utasítás is tárgyát képezte. Elsőben is említi Nádasdy az Alsó-Austriához birt jószágok visszafoglalását. Hazánkból 1646-ban a kőszegi, szarvkői és sárfenéki urodalmak voltak még Austriába bekeblezve. Szarvkőhöz, a Kanizsay család egyik ősi birtokához, Nádasdy Ferencz, dédanyja Kanizsay Orsolya után tartott jogot. Szarvkö még IV. Fridrik császár alatt jutott a németek kezére ; okmányunk keltekor azt a báró Stoczing német csillád bírta, ettől utóbb 1650-ben Nádasdy Szarvköt csakugyan megvette, kinek kivégeztetése után mint kamarai birtokot hg Eszterházy Pál birta zálogban, míg végre Eszterházy 1703-