Századok – 1871

Ipolyi Arnold: Dankó József „Joannes Sylvester Pannonius”-ának ismertetése 44

KÖNYVISMERTETÉSEK ÉS BÍRÁLATOK. 4") iránt rendesen találkozunk ezen jelenséggel, mely a természeti fejlődések sajátja. Az ily esetekben azután, ott, liol határozott nyilatkozatok s adatok nem állnak belátásunkra, mindig nehézséggel jár az elválasztó vonalok szigorú kijelölése és meghatározása. Erre minden esetre mély s alapos theologiai szakismeret s ezen tanulmányokban kifejlett erős érzék kívántatik. Régibb irodalomtörténetünk hasonló kérdéseiben : a régibb vallásos költőkn'l, bibliafordítóknál, sőt egyes buzgalmi, és inkább erkölcs- mint vallástani iratoknál egyre érezzük annak szükségét, hogy azok megoldásához theologiai szakképzettséggel bíró, s annak azon korbani tanulmányában avatott férfiak hozzájáruljanak. íme a tér, melyen theologusaink is, kik közül a legtöbben foglalkozhatnak e nemű tanulmányokkal, döntő szózatukkal járulhatnak a nemzeti tudomány ezen fejezetei megfejtéséhez. S épen ez, úgy hiszszük, a jelen iratnak is egyik fő és kitűnő érdeme, hogy e kérdésnek megvilágítása- s elhatározásához döntő szavazatával járulhat. Más, és pedig tagadhatlan előnye az, hogy a szerző tárgyát a külföldi egykorú szakirodalom szempontjából is tekinti és vizsgálja, s ez által általános irodalomtörténeti jelentőségre emeli e téreni tájékozottsága, tanulmányai és Összehasonlításai által. S ezzel természetesen ismét speciíicus magyar irodalomtörténeti kérdésünk épen úgy külső jelentőségében tágúl, valamint bensöleg intensitási becsében nyer. A munkában felmerülő kevés s apróbb fogyatkozások, mint péld. a 13. lapon Telegdi helyett Teleki, — inkább irás- vagy sajtóhibáknak, melyek közt kijelelve nem találjuk, — tekinthetők. Nem osztjuk szintén szerzőnek a/, idézett hazai latin helynevekre nézve kifejezett állítását. Mert közülök nem egy inkább talán egy régibb celta, mintsem latin eredetre vihető vissza. De csak ennyit röviden, ne hogy a füzeteikben könyvismertetésekre szánt szük tért túlhaladjuk. I—LYI.