Századok – 1871

Botka Tivadar: A vármegyék első alakulásáról és őskori szervezetéről - 388

BOTKA TIVADARTÓL. 389 Liptó, Árva. Egész nagyságában királyi praedium, azaz a király udvartartására rendelt koronabirtok volt. Annak, hogy ezen három tagozat Zólyom megye tartozmányát képezte, bizonyítéka az, hogy azok az Árpádkorszak lefolytán a Zólyom-megyei főispán hatósága és köteléke alatt, különösen az adgzást és bíráskodást illetőleg, egyetemesen állottak. 2

) Mily viszonyban voltak ezen területek a tatárvész előtt az anyamegyével, ez időszerint nincs felderítve, de a tatár katasztrófa után már mind a három tagozat várispánsági minőségben szerepel, habár még mindig a Zólyomi főispán hatósága alatt. 3

) Az Anjouk országlásakor ezen várispánságok, külön főispánok alatt, külön vármegyékké fejlődtek ki. Csanádnak tartományi nagy terjedelméről már az I-sőczikkben szólottam. A régi Fejér megye túl a Dunán is elterült és keblébe zárta az újabb kiadású Zsolt vármegyét. Ezen összetartozási viszonyt a XIII. századtól kezdve a XVI-dik végéig, folyton folyó adatok bőségesen bizonyítják. De mivel a közlekedést nehezítő Duna és annak árjai Zsoltnak az anyamegye irányában némi elszigetelését okozták, innét keletkezhetett azon eddig még teljesen fel nem derített állapot, melynek a „Partes 'Solth" vagy gyakrab ban „Sedes 'Solth" volt nevezete, valameddig az Fejér megyéhez számíttatott.4) Elmondhatjuk tehát, hogy a rég

i Fejér megye testéből két későbbi vármegye kerülvén ki, terjedelmére az első alakulású legnagyobb megyékkel vetélkedett. újvár megye — Novi Castri — régi állományához, a tatár időszak előtt Sáros, Aba és Heves területe tartozott, következve, eredetileg roppant nagysággal birt. Ezen három nagy test összetartozása Magyarországon, hol az erdélyi megyék darabolásait nem ismertük, egy a maga nemében az által, mivel a megye kerete más megye beékelésével ketté volt választva és darabolva. Sárost Lásd a bizonyító okmányos adatokat : Magyar Sion II. k. 371. Fejér Tom. VI. vol. 1. 242. Wenczel Árpádkori Új Okmánytár első folyam I. köt. 331. IV. köt. 281. második folyam II. köt. 259. stb. Liptói Regestr. Magy. Tört. Tár. IV. köt. 4—42. 3) Fejér Tom. IV. vol. 1. 344, vol. 2. 295. vol. 3. 57, 64, 65, 383. 4) Fejér Tom. VIII. vol. 7. 129, 759, Tom. X. 7. vol. 344. stb.