Századok – 1871
Frankl Vilmos: Lányi Károly Knauz Nándor által átdolgozott „Magyar egyháztörténelmé”-nek ismertetése 338
350 TÁRCZA. I Elnökség és tisztviselők. Elnökök: 1. gr. Mikó Imre, 2. Horváth Mihály, 3. Ipolyi Arnold. Titkár: Thaly Kálmán. Pénztárnok : dr. Fischer Kálmán. Jegyző és ügyész : dr. Pauler Gyula. Választmány: Balássy Ferencz, Botka Tivadar, Csaplár Benedek, Csengery Antal, Deák Farkas, Dobóczky Ignácz, gr. Eszterházy János, Fabó András, Franki Vilmos, Finály Henrik, Foltínyi János, Gyárfás István, Haán Lajos, Hajnik Imre, Henszlmann Imrei Hornyik János, Horváth Árpád, Hunfalvy János, Jakab Elek, Kápolnai István, Knauz Nándor, ifj. Kubínyi Ferencz, gr. Lázár Miklós, Lehoczky Tivadar, b. Mednyánszky Dénes, Nagy Imre, Nagy Iván, b. Nyáry Albert, b. Nyáry Jenő, b. Orbán Balázs, Pauer János, Pauler Gyula, Pesty Frigyes, Piry Czirjék, Révész Imre, Rómer Flóris, Rónay Jáczint, Simonyi Ernő, Somhegyi Ferencz, Supala Ferencz, Szabó Károly, Szalay Ágoston, Szilágyi Sándor, Tanárky Gedeon, Thaly Kálmán, Toldy Ferencz, Toldy István, Torma Károly, Várady Gábor, Véghely Dezső, Wenzel Gusztáv. Kolozsvári állandó bizottság. Elnök : gr. Lázár Miklós ; jegyző : Szabó Károly ; tagok ; gr. Eszterházy János, Finály Henrik, Jakab Elek, Paget János, K. Papp Miklós, Sándor József, Torma Károly. A föntebbi választási eredmény kihirdetése után, a végig igen élénk gyűlés — melynél hosszabban tartó ülése társulatunknak még nein volt — esti kilenezedfél óra után oszlott cl, s a jelenlevők azon örvendetes meggyőződéssel hagyták oda a termet, hogy a hol ennyi tevékenység, ennyi nemes ügybuzgalom nyilvánul, ott s ily társulatnak, nemcsak jelene, de jövendője is van ! — A Magyar Történelmi Társulat kolozsvári bizottsága martius 28-dikán tartott legközelebbi ülésében elnök gróf Lázár Miklós bemutatta néliai gróf Kemény Józsefnek a Petky családról irt s az erd. Muzeum kézirattárában őrzött latin munkáját, s ezzel együtt ugyanezen család történetéről magyarul irt s amannál terjedelmesebb saját dolgozatát, melyben részint saját családi levéltárából, részint az erd. Muzeum gyűjteményeiből miud azon okleveleket fölhasználta, melyek gr. Kemény József előtt ismeretlenek voltak, s egyszersmind mind a két munkából néhány érdekesebb részletet fölolvasott. Az