Századok – 1871
Thaly Kálmán: Ismeretlen historiás-énekek a XVI. és XVII-ik századból - 310
N 320 ISMERETLEN HISTÓRIÁS ÉNEKEK 3. Cassa, szép várásom Isten legyen hozzád, Ki tisztösségömet neköm oltalmaztad, Hűsegedet hozzám mindenkor mutattad : Én királságomat inert nem rágalmaztad. 4. Szivem hasad rajtad, hogy tüled megválom, Nagy keserűséggel tanácsim említtöm, Mört az földiektííl neköm meg köll válnom, Halállal (kell) bizony ezöntiil megvínom. 5. Kineses Erdélyország futamjál elömben, Légy vigasság neköm illy nagy gyötrelmeinben. Óh nagy tisztös urak, hol vattok igyemben — Könnyebbséget azért tögyetök testűmben. 6. Az én gyötrelmimet, intle'í, halljátok meg . Jaj ! az mérög miatt már szivem hasad meg ! Testöm nyavalyátúl nem vidámulhat meg, Jaj az én életöm ! Immár nem halok meg ? ! 7. Iszonyú kinomat palotám jajgatja, Én kiáltásomat ágyas-házam hallja, Csontaim gyötrelmit az ég ha esudállja : Ki volna az embör ki engöm nem szánna ? ! 8. Jüvel hamar, jüvel hozzám én Christusom, Leikömet, elmémet tenéköd ajánlom, Bádgyadt testöm penig az földnek (meg) adom — Halálom óráján inindönnek ezt mondom: 9. Szerető fiaim : urak és köznépek ! Kik én végórámon mastan jelen vattok : Fölötte jó néven veszöm szolgálattok — Kik nagy zokogással atyátokon sirtok. 10. Testöm sok kinokkal noha rakva vagyon : De eszöm és- elmém nyilván helyén vagyon. Királyi koronám előttetek vagyon — Tündöklő zászlómat ti reátok bizom. 11. Vögyétök föl gondját kérlek, országomnak, Helt adjatok urak az e'n intésömnek, Ugy adjon jót Isten, urak, magatoknak — Immár véget yetök mérög-nyavalyámnak.
